A NYIK (A nyelvi, irodalmi �s kommunik�ci�s nevel�s) k�nyvei

Miben nyilv�nul meg a “kommunik�ci�s nevel�s” a NYIK tank�nyv�ben?

Egyr�szt abban, hogy a gyerekek “f�lk�sz” k�nyveket kapnak k�zhez, nekik kell azt “befejezni�k”. Le�r�s alapj�n nekik kell a rajzokat elk�sz�teni�k, kisz�nezni�k, illetve, ahol �res kereteket tal�lnak, nekik kell az olvasm�nyokat illusztr�lniuk. M�sr�szt abban, hogy az olvasm�nyok tele vannak ismeretlen szavakkal, az oldalak alj�n sz�magyar�zatok seg�tik az eligazod�st, illetve n�ha az Ablak–Zsir�f Gyermeklexikon haszn�lat�ra buzd�tj�k a gyerekeket.

Tal�n a “kommunik�ci�s nevel�s” k�vetkezm�nye az is, hogy – a vizsg�lt sorozatok k�z�l – ezek a tank�nyvek tartalmazz�k a legt�bb ismeretk�zl� olvasm�nyt.

A NYIK-tank�nyvekben l�v� ismeretk�zl� olvasm�nyok f�leg term�szettudom�nyos ismereteket adnak:

Az els�s NYIK olvasm�nyainak egynegyede mor�lis tartalm� (mese, illetve verses mese). Az olvasm�nyoknak t�bb mint fele az ismeretk�zl� kateg�ri�ba tartozik (l�sd 3. t�bl�zat). Az ismeretk�zl� olvasm�nyok – lesz�m�tva n�h�ny j�t�k �s k�t n�pszok�s (farsang �s bal�zsol�s) ismertet�s�t – kiz�r�lag a term�szettel (�llatokkal, n�v�nyekkel) foglalkoznak.

A k�nyv elej�n viszont k�pes, rajzos feladatok adnak a t�rsadalommal kapcsolatos ismereteket. A gyerekeknek ki kell t�lteni�k egy felnagy�tott t�rsadalombiztos�t�si igazolv�nyt, le�r�s alapj�n ki kell sz�nezni�k a magyar z�szl�t �s a magyar c�mert, ki kell eg�sz�teni�k Budapest c�mer�t (egy v�rtoronnyal). L�thatnak egy t�rk�pet Magyarorsz�g megy�ivel �s egy m�sikat, melyen fel vannak t�ntetve Magyarorsz�g szomsz�dai. Ez ut�bbi szerint Magyarorsz�g d�li szomsz�dja Szerbia (!).

Egy m�sik feladatban n�h�ny orsz�g z�szlaj�t kell le�r�s alapj�n kisz�nezni. A le�r�s szerint: “Az angol z�szl� piros sz�n� (?) rajta k�t-k�t (�sszesen n�gy ?!) kereszt...”

Felmer�l a k�rd�s: ha a tank�nyv csak ennyire pontatlan �s er�ltetett (a TB-k�rty�t nem a biztos�tottnak kell kit�ltenie!) ismereteket tud adni a t�rsadalomr�l, nem lenne-e jobb, ha ink�bb semmit sem adna?

A m�sodikos NYIK k�t k�tete k�z�l az Ismerd meg a vil�got c�m� k�tet szinte kiz�r�lag ismeretk�zl� olvasm�nyokat tartalmaz. Az ismeretk�zl� kateg�ri�n bel�l a term�szettudom�nyos olvasm�nyok domin�lnak (ez a k�t m�sodikos k�tet �sszes�t�se ut�n is igaz, l�sd a 4. t�bl�zat). M�s k�nyvekhez k�pest ennek ellen�re is sok t�rsadalmi ismeretet ad. A baj az, hogy ezek az ismeretek m�r nem mindenben �llj�k meg a hely�ket.

A k�z�ti balesetekr�l, ezek megel�z�s�nek lehet�s�g�r�l, a karate kup�r�l vagy a k�nyvt�ravat�sr�l adott ismeretek m�g ma is meg�llj�k a hely�ket, annak ellen�re, hogy a cikkek z�m�t a ma m�r nem l�tez� Pajt�s �js�gb�l v�logatt�k �ssze.

M�s t�m�kn�l az aktualit�s hi�nya m�r probl�m�t okoz. Az �j �ruh�zban k�sz�lt riportb�l p�ld�ul megtudhatjuk, hogy m�r a nyit�s napj�n valamennyi Videoton sz�nes telev�zi� elfogyott, �s hogy sz�vesen v�s�rolj�k a Rak�ta porsz�v�t.

Az Ac�lm�ben c�m� olvasm�nyban a Pajt�s �js�g riportere a di�sgy�ri koh�szati m�vekbe l�togat.

A R�gyfakad�s c�m� olvasm�nyb�l megtudhatjuk, hogy: “az �llami gazdas�gok �s termel�sz�vetkezetek j�l felk�sz�ltek a tavaszi munk�kra”, �s “... az es�s id� ellen�re is befejezt�k m�r a legfontosabb tavaszi munk�kat. Elvetett�k a napraforg�t, a kukoric�t. Az �sszel elvetett gabonaf�l�k gyorsan fejl�dnek. A b�za hamarosan sz�rba sz�kken.” Minden �gy t�rt�nt, ahogy annak a szocialista tervgazd�lkod�s idej�n t�rt�nnie kellett.

Az olvasm�nyok z�m�kben '80-as �vekbeli cikkek �tdolgoz�sai, az �tdolgoz�s persze sokszor felem�sra sikeredett. Az �j tant�rgy, a sakk c�m� olvasm�nyb�l pl. megtudhatjuk, hogy a sakk t�bb orsz�gban k�telez� iskolai tant�rgy. “Ilyen k�s�rletek folynak �vek �ta a volt Szovjetuni�ban is, ahol jelenleg t�bb ezer �ltal�nos iskol�st oktatnak a sakk tudom�ny�ra... Az iskol�ban a szovjet gyerekeknek j�t�kosan oktatj�k a sakkot.”

Sz�val a Szovjetuni� csak volt, de szovjet (?!) gyerekek m�g most is vannak.

Nagyj�b�l ez a szeml�let jellemz� az eg�sz k�nyvre. B�rmilyen v�ltoz�s t�rt�nt is a t�rsadalomban, a gyerekeknek ugyanazokat az ismereteket adj�k �t, mint a rendszerv�lt�s el�tt, vagyis m�g j� n�h�ny gener�ci� �gy n�het fel, mintha legal�bb r�szben a szocializmus �vei alatt szocializ�l�dott volna.

N�ha ezek a f�lig “�tdolgozott” ismeretek m�g nagyobb kavarod�st okoznak, mintha a gyerekek teljesen elavult ismereteket kapn�nak. J� p�lda erre Eur�pa t�rk�pe, mely a k�nyv v�g�n l�that�. A t�rk�phez tartoz� eligaz�t� sz�vegr�szb�l kider�l: “A t�rk�pen megjel�lt�k azoknak a v�rosoknak �s orsz�goknak a nev�t, amelyekr�l a sz�vegben olvashatt�l.” A sz�vegben a volt Szovjetuni�r�l van sz�, a t�rk�pen viszont a F�K felirattal tal�lkozhatunk. M�g nagyobb baj, hogy m�g Norv�gia, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Franciaorsz�g, Magyarorsz�g �s a “F�K” hat�rai be vannak rajzolva, a t�rk�pen szint�n szerepl� N�metorsz�g� nem. Ez�rt �gy t�nik, hogy Franciaorsz�g �s a F�K k�z�tt egyetlen orsz�g van, N�metorsz�g. Van egy Magyarorsz�g-t�rk�p is, rajta felt�ntetve az olvasm�nyokban szerepl� v�rosok. Ezen a t�rk�pen legfeljebb kis zavart kelthet, hogy egy v�rosnak k�t neve van: Miskolc �s Di�sgy�r.

Ezek ut�n meglep�, hogy milyen j�k a term�szetr�l �s a technik�r�l, technikat�rt�netr�l sz�l� olvasm�nyok. Igaz, hogy sok sz�magyar�zatot ig�nyelnek – tal�n nem igaz�n 7-8 �ves gyerekeknek �r�dtak –, de legal�bb nincsenek tele pontatlans�gokkal.

A m�sodikos NYIK Irodalom k�tet�ben nincsenek k�pek, csak �res keretek, felett�k felirat: “Rajzold le...”, “Illusztr�ld...”, “�br�zold...”.

A k�nyv verseket �s mes�ket tartalmaz. J�zsef Attila, Nemes Nagy �gnes, Pet�fi S�ndor, We�res S�ndor, Zelk Zolt�n �s m�s neves szerz�k versei, Grimm, Lev Tolsztoj, L�z�r Ervin, Ters�nszky J. Jen� mes�i mellett magyar, angol, bolg�r, francia �s udmurt n�pk�lt�sek, illetve n�pmes�k is helyet kapnak. Ezzel bemutatnak egy t�gabb vil�got, �s felkeltik az �rdekl�d�st m�s kult�r�k ir�nt.

A nemzeti trad�ci�kat a Csatadal, a Himnusz (els� versszaka) �s a Sz�zat (megtanuland�) els� k�t versszaka jelen�ti meg, illetve a kisz�nezend� z�szl� �s c�mer.

A NYIK-ek meg sem jelen�tik, �s ez�ltal k�pet sem adnak a csal�dr�l, illetve a gyerekek �s a feln�ttek viszony�r�l.