HEGED�S JOL�N

T�m�m kiindul�pontj�ul a 80-as �vekt�l tapasztalhat� t�rsadalmi v�ltoz�sok szolg�ltak. Megsokasodtak a csal�don bel�li probl�m�k, melyek az �vod�nkba j�r� problematikus, nehezen kezelhet� gyermekek sz�m�nak emelked�s�ben, megv�ltozott viselked�s�ben t�kr�z�dtek. Ezek a bels� probl�m�k a 3-7 �ves koroszt�lyn�l m�g nem verbaliz�l�dnak, hanem mindennapi viselked�s�kben, szerepj�t�kukban �s rajzaikban k�vethet�k nyomon. A gazdag szakirodalmi h�tt�r ismeret�ben �s szakmai tapasztalatom alapj�n az volt a feltev�sem, hogy a gyerekek viselked�sv�ltoz�s�nak okai a csal�don bel�li konfliktusokban keresend�k, melyek els�sorban t�rsadalmi eredet�ek, megjelennek a sz�l�k szem�lyis�g�ben, ezen kereszt�l pedig a gyerekek viselked�s�ben. Az �vod�ban mindezek a gyerekek szerepj�t�kaiban mutatkoznak meg, rajzaikban t�rulnak az �v�n� el�.

Arra kerestem a v�laszt, hogy val�ban a h�zast�rsi konfliktusok okozz�k-e az �vod�ban a gyerekek viselked�sv�ltoz�sait. Ezek a sz�l�k szem�lyis�g�b�l fakad�ak-e vagy t�rsadalmi eredet�ek? �rv�nyes�l-e mindk�t hat�s �s milyen m�don? Megjelen�tik-e ezeket rajzaikban, szerepj�t�kaikban? Tudja-e az �voda kompenz�lni e csal�di t�rt�n�seket?

A vizsg�lat sor�n a k�rd��ves m�dszer, a szerepj�t�kok �s a gyerekek viselked�s�nek a megfigyel�se, a gyermekrajzok dokumentumelemz�se bizonyult hat�konynak a kutat�si m�dszerek k�z�l. Miel�tt r�t�rn�k a k�rd��v eredm�nyeire, bemutatom az �vod�t, az �vod�ba j�r� gyerekek lak�helyeit, t�rsadalmi h�tter�ket, r�tegz�d�s�ket �s csal�djaikat.

Az �voda egy osztatlan csoporttal m�k�dik, j�l felszerelt, alap�tv�ny seg�ti a tev�kenys�g�t, saj�t programot dolgozott ki, melynek l�nyege: megismerni, cselekedtetni, fejleszteni kommunik�ci�val �s bark�csol�ssal. Az �voda apr�falvas baranyai telep�l�sen tal�lhat�, ahova a k�t szomsz�dos falub�l �rkeznek naponta a gyerekek a falubusszal. A telep�l�st az alacsony iskol�zotts�g jellemzi, a munkan�lk�liek ar�nya 70%. K�t int�zm�nye az �voda �s az iskola. A k�zleked�s viszonylag j�.

Kistam�sib�l �rkezik az �vod�ba a gyerekek egyik csoportja. Ott 80%-ban be�s lakoss�g �l (150 f�). A munkan�lk�lis�g 90%-os, infrastrukt�ra nincs. A be�sok besz�lik a nyelvet, de a gyerekek nem haszn�lj�k az �vod�ban. Pettend a m�sik beiskol�z�si k�rzet, ahol 80%-ban lov�riak (kolomp�r) �lnek. Itt sincs infrastrukt�ra, 80%-os a munkan�lk�liek ar�nya. Rossz a k�zleked�s. A nyelvet besz�lik, de a gyerekek ezt nem haszn�lj�k. Elterjedt k�z�tt�k a p�nk�sdista vall�s.

Az �vod�s gyerekek �letkora 3 �s 7 �v k�z�tti. Az osztatlan csoport 40%-a cig�ny sz�rmaz�s�, 10%-uk vegyes h�zass�gb�l sz�rmazik. A csoport l�tsz�ma �tlagosan 26-30 f�. A nevelts�gi szintek elt�r�ek, a gyerekek nyelvi-kommunik�ci�s szintje alacsony. Nem �p�ltek be olyan szocializ�ci�s mint�k, �rt�kek, amelyek sz�ks�gesek lenn�nek a t�rsadalmi beilleszked�shez. A cig�ny gyerekek elt�r� kult�r�val �rkeznek, elt�r� nyelvi k�ddal �s anyanyelvvel, az �vod�ban tal�lkoznak el�sz�r akt�van egy m�sik kult�r�val, ez�rt a szocializ�ci�s folyamat n�luk m�g nehezebb.

A csal�dl�togat�sok sor�n azt tapasztaltam, hogy az alacsony iskol�zotts�g, a munkan�lk�lis�g, az alacsony t�rsadalmi helyzet beind�totta azt az egyenl�tlens�gi mechanizmust, amely a csal�dok ellehetetlen�l�s�hez vezethet Kistam�siban, Pettenden viszont a csal�doknak m�g az elt�r� kult�r�val is meg kell k�zdeni�k.

K�rd��ves m�dszerrel t�rtam fel a csal�dok szociokultur�lis h�tter�t, a konfliktusok forr�sait. 20 csal�d gyermeke j�r az �vod�ba (sok a testv�r). A k�rd�seket 3 csoportba osztottam:

1. Szociodemogr�fiai adatok (iskolai v�gzetts�g, a gyermekek sz�ma, munkahely, a lak�sok komfortfokozata). Az any�k �letkora viszonylag alacsony, ami annak k�sz�nhet�, hogy a falusi l�nyok kor�n (a cig�nyl�nyok m�r 15-16 �vesen) f�rjhez mennek. Az any�k t�bbs�ge csup�n 8 �ltal�nost v�gzett, �s az ap�k k�z�tt is kev�s a szakk�pzett. A cig�ny gyerekek elv�gzik m�r a 8 �ltal�nost, mert ez a jogos�tv�ny el�felt�tele. A tud�s nem �rt�k. A gyerekek nagy val�sz�n�s�ggel ugyanabba a t�rsadalmi r�tegbe ker�lnek vissza, mint a sz�l�k. A t�rsadalmi v�ltoz�sok azt sugallj�k a sz�l�knek, hogy hi�ba tanul a gyerek, nem lesz munk�ja. Fel sem mer�l benn�k, hogy a magasabb iskolai v�gzetts�g majdan jobb meg�lhet�st biztos�t a gyereknek. Ha a gyerekek tov�bb is tanulnak, akkor is f�k�nt szakmunk�sk�pz�be mennek, hogy az azonnali jutalom elve alapj�n gyorsan kiker�ljenek az iskol�b�l �s p�nzkeres�v� v�ljanak. A gyerekl�tsz�mb�l k�vetkeztethet�nk a csal�d st�tuskijel�l� funkci�j�ra is. A magas gyereksz�m a csoport term�kenys�gi �s gazdas�gi strat�gi�j�ra utal. A term�kenys�gi strat�gi�ban megjelenik, hogy az eg�szs�g nem �rt�k (a sz�let�skor v�rhat� alacsony �lettartamra t�rt�nik meg a v�laszad�s), a gazdas�gi strat�gia pedig arra �p�l, hogy a csal�di p�tl�kb�l �s a hivat�sos anyai st�tuszb�l meg lehet �lni. 20 sz�l�b�l 7 ap�nak �s 5 any�nak van munkahelye. Az alacsony iskolai v�gzetts�g miatt egyre kevesebb a munkalehet�s�g sz�mukra. Vagy a m�sodik gazdas�gban, vagy seg�ly mellett a fekete gazdas�gban dolgoznak, t�bbnyire azonban otthon foglalj�k el magukat. A lak�sok 50%-a komfort n�lk�li. A falvak lassan elszeg�nyednek, a csal�dok lecs�sznak. A k�vetkez� k�rd�sk�r a csal�don bel�li viselked�si mint�k tanulm�nyoz�sa volt a sz�l�k iskolai v�gzetts�g�nek t�kr�ben.

A szabadid� elt�lt�s�n�l a telev�zi� az egyed�li �s a legolcs�bb sz�rakoz�si lehet�s�g. A jutalmaz�s, b�ntet�s m�dja is a csal�dok szubkult�r�j�b�l k�vetkezik. A csal�don bel�l a h�zast�rsak kommunik�ci�j�nak hi�ny�b�l fakad a legt�bb konfliktus, mert nem mondj�k el egym�snak az �rz�seiket. Ha nem egy�rtelm�ek a kommunik�ci�s k�dok, akkor p�rhuzamos kommunik�ci� folyik a sz�l�k k�z�tt. Az�rt nem besz�lnek a probl�m�r�l, mert nem tudj�k kifejezni magukat, hi�nyzik a kidolgozott k�d, amely ezt seg�thetn�, �s az iskol�zotts�g szintje is komoly akad�ly. A cig�ny csal�dokn�l gyakori a vereked�s, de senki sem jel�lte, mert nem illik err�l besz�lni. A nemi �s csal�di szerepek elsaj�t�t�sa is �thagyom�nyoz�dik, m�sk�nt nevelik a fi�kat �s m�sk�nt a l�nyokat. A t�bbnyire z�rt szereprendszer� csal�dokban a korl�tozott k�ddal er�sen meghat�rozottak a nemi szerepek. Ez a csal�dok nevel�si st�lus�ban is kirajzol�dik, az anya szerepe a nevel�s, az apa testes�ti meg a szigort, vagy amit tapasztalok, teljesen enged�keny, mivel a k�l�nb�z� szubkult�r�b�l �rkez� gyerekek k�l�nb�z� m�don saj�t�tj�k el a szerepeket.

A harmadik k�rd�sk�r az �voda �s a csal�d kapcsolat�nak a vizsg�lata volt. Ebben az �vod�ban ez egy�ttm�k�d�nek mondhat�. A k�rd��vek elemz�s�vel a csal�dban el�fordul� konfliktusok t�rsadalmi h�tter�t t�rtam fel. Ennek alapj�n azt �ll�tottam, hogy az iskol�zotts�g, a munkahely, a lak�sk�r�lm�nyek, az elt�r� szubkult�ra �s a bel�le k�vetkez� szocializ�ci�s mint�k mind konfliktusforr�sok lehetnek. Ezek a sz�l�k viselked�s�ben is megjelennek. A gyermekrajzok elemz�sekor mindezt figyelembe vettem.

A k�z�ps� �s nagycsoportos gyerekek rajzai voltak alkalmasak az elemz�sre. 12 gyermek rajz�t elemeztem, melyek t�m�ja a csal�d �s a kar�csony volt. K�v�ncsi voltam, hogy t�kr�z�dik-e a gyerekek rajzaiban a sz�l�k k�z�tt el�fordul� konfliktus. A gyerekek otthon csak r�szben tudj�k levezetni a fesz�lts�geket, mert ez a sz�l�k habitus�t�l f�gg�en szeretet-megvon�ssal, ver�ssel j�r. Az �voda viszont alkalmas k�zeg a gyerekek sz�m�ra, hogy az indulataikat, fesz�lts�geiket kiadj�k magukb�l. Beindulnak azok az �nv�d� mechanizmusok, amelyek sz�ks�gesek a gyermek szem�lyis�g�nek harmonikus fejl�d�s�hez. A rajzban ez a projekci�. Az elemz�s sor�n rajzpedag�giai �s pszichol�giai szempontokat vettem figyelembe. A gyerekek rajzol�s k�zben besz�lgettek, ezt is lejegyeztem, �s fot�kat is k�sz�tettem, f�k�nt a metakommunik�ci�s szitu�ci�kr�l. Formai elemeket figyelembe v�ve a k�p bet�lt�tts�ge utal az �rzelmi h�tt�rre (pl. egyik kisgyerek zs�folt csal�dot rajzol, egy szob�ban heten laknak). Fontos kifejez� eszk�z a gyermek sz�m�ra a vonal. Ha az alakokat vonalra rajzolja, biztons�gban �rzi mag�t, ha ez elmarad, bizonytalans�got t�kr�z. A foltok, sz�nek is utalnak az �rzelmi stabilit�sra vagy probl�m�ra. M�g az er�teljes vonalak a dinamik�ra, addig a halv�nyak a bizonytalans�gra utalnak. Ugyanez figyelhet� meg a sz�nek eset�ben is. Az �l�nkpiros meleg vagy a fekete hideg sz�neknek a v�laszt�sa �rzelmi hull�mz�sra utal. A sz�n l�lektani ind�t�kai a gyermek legszem�lyesebb megnyilv�nul�sai. Ha gyakran haszn�l a gyerek s�t�t sz�neket, er�teljes s�t�t vonalakat, akkor komoly �rzelmi kr�zisre kell gondolnunk. Pl.: az egyik kisfi� egy fekete k�vet rajzolt az idilli kar�csonyi k�p k�zep�re, a m�sik kisl�ny az apja ruh�j�t festette feket�re.

A karakterek az adott fogalomk�rre utalnak, amelyet a gyerekek a rajz k�zben el is mondanak. A kifejez� sz�nd�k nagyon fontos: jel�l-e mozg�st, konzisztens-e a val�s�g �s az �br�zol�s viszonya, a val�s�got vagy a k�pzelet�ben kialakult fant�zi�t, a v�gyait rajzolja-e le. A rajzok elemz�s�n�l a csal�dl�togat�s �s a k�rd��v tapasztalatait �s a gyermek viselked�s�t is figyelembe vettem, �sszekapcsoltam. �gy k�rvonalaz�dott a konfliktus az egyes csal�dokn�l a gyerekek csal�drajzaiban.

A gyermekek szem�lyis�g�nek bels� tartalma j�l megfigyelhet� minden rajzon. Pl.: Az egyik kisl�ny nem rajzolta le testv�r�t, mert mint kider�lt, a sz�l�k elutas�tj�k a nagyobb fi�testv�rt, �gy a kisl�ny sem szereti. Az apa agressz�v, sokszor megveri a fi�t, mivel a sz�let�se k�r�lm�nyei problematikusak voltak, �s ez�rt a fi�t okolj�k. Egy m�sik rajzon a kisl�ny s�r�, er�teljes vonalakkal r�csozta be �jsz�l�tt kistestv�r�t, a testv�rf�lt�kenys�g nyilv�nval�. D�ri nem rajzolja meg apja arc�t, mivel az apa 1 �vig b�rt�nben volt, ami komoly kr�zis a gyermek sz�m�ra. Ricsi a sz�tment, majd �jra �sszek�lt�z�tt csal�dot �gy �br�zolja, hogy az idilli k�p k�zep�re fekete k�vet rajzol az apa brutalit�s�t "ki�rva" mag�b�l. Patrik a nagymam�t nem rajzolja le, mivel a konfliktusok egy�rtelm�en hozz� kapcsol�dnak. Peti az apa hi�ny�t fekete felh�vel jelk�pezi, a hatalmaskod� nagyapa kesely�k�nt uralkodik a csal�don.

A cig�ny gyerekekn�l a rokons�g is a csal�d r�sze, ez�rt mindenkit lerajzolnak. Szubkult�r�jukhoz tartozik az �l�nk sz�nek haszn�lata is. Ma m�r gyakoriak az �n. vegyes h�zass�gok a k�rny�ken, �gy ezekben a csal�dokban �jabb konfliktusforr�s a magyar �s be�s kult�ra k�z�tti k�l�nbs�g. Ez elt�r� ig�nyekben, habitusokban jelenik meg nemcsak a csal�dokon bel�l, hanem azokon k�v�l is. A t�rsadalmi konvenci�k, sztereot�pi�k �s el��t�letek nem kedveznek kiv�ltk�pp falun a vegyes h�zass�gok elfogadotts�g�nak, ami t�kr�z�dik a gyermekek rajzaiban is. T�bb gyerekn�l kiemelt szerepet kap a nemis�g, az any�nak keblet rajzolnak. A sz�l�k alkoholfogyaszt�s�t mint f� probl�m�t s�t�t sz�nekkel jelzik. A csal�di konfliktusokban szerepet j�tsz� betegs�get is rajzban jelen�tik meg a gyerekek: a diabeteszes testv�rnek van csak sz�ja a k�pen, ugyanis vele sokat kell foglalkozni. Az elk�nyeztetett gyermek �nmag�t rajzolja a legnagyobbra, a sz�l�k sokkal kisebbek n�la.

Ahol harmonikus a csal�di �let, ott is el�fordulnak id�nk�nt konfliktusok, amelyeket a az �vod�s gyermekek viselked�sv�ltoz�s�ban vagy szerepj�t�kaiban figyelhet�nk meg.

A szerepj�t�k megfigyel�s�vel igazoltam hipot�zisemet, miszerint a konfliktusokat a gyerekek megjelen�tik szerepj�t�kaikban, azon bel�l is a csal�dj�t�kban. A j�t�k a 3-7 �ves gyermek alapvet� tev�kenys�ge, melynek saj�toss�ga a fesz�lts�gold�s, �r�mszerz�s. A gyermek v�gyait, indulatait, tapasztalatait, �lm�nyeit j�tssza el saj�tos form�ban. A gyerekeknek a csal�d, a k�rnyezete, az �voda k�zvet�ti a szocializ�ci�s mint�kat. Ha figyelemmel k�s�rj�k a gyerekek szerepj�t�kait, akkor inform�ci�kat tudunk gy�jteni a csal�dban t�rt�n� esem�nyekr�l, ugyanis a gyerekek kij�tssz�k magukb�l a fesz�lts�geket. A csal�dj�t�kokat figyelve (melyeket t�bb h�napon kereszt�l jegyz�k�nyveztem) szembes�l�nk azokkal a konfliktusokkal, amelyeket a gyermek otthonr�l hoz vagy amelyet szeretne meg�lni. A folyamatos megfigyel�sek sor�n kirajzol�dtak a testv�rf�lt�kenys�g, az �j testv�r sz�let�s�vel kapcsolatos probl�m�k. Az elsaj�t�tott nemi szerepek, az apa- anya habitusa a gyermekek szerepj�t�kaiban t�kr�z�d�tt. El�ker�ltek az alkoholb�l, p�nzhi�nyb�l, v�l�sb�l, rekonstru�lt csal�db�l ered� konfliktusok. Meg lehetett figyelni az elt�r� szubkult�r�b�l �rkez� gyerekek elt�r� konfliktuskezel�si technik�it, amelyek szint�n a sz�l�k habitus�t, a szocializ�ci�s mint�kat t�kr�zte. A csal�dj�t�k t�m�j�n k�v�l j�t�k k�zben figyeltem a gyerekek metakommunik�ci�s �s verb�lis k�zl�seit. Hihetetlen�l "tudj�k" apjuk, anyjuk vagy a nagysz�l�k mozdulatait, besz�dst�lus�t ut�nozni, �s azonosulnak is vel�k a szerepj�t�k sor�n. �jra �t�lik azokat az indulatokat, fesz�lts�geket, amelyeknek hat�sa alatt vannak, �s kij�tssz�k, mintegy kioltj�k azokat.

Az �vod�nak �ri�si szerepe van a konfliktusok hat�sainak cs�kkent�s�ben. Az �voda szab�lyoz� jelenl�te biztos�tja a pozit�v szocializ�ci�s mint�kat, oldja a negat�v szerepeket. Meg kell mutatni, �s lehet�s�g szerint szocializ�lni a gyerekeket a pozit�v konfliktuskezel�si technik�kra, amellyel fel tudj�k dolgozni probl�m�ikat. Ennek leghat�konyabb m�dszere a szerepj�t�k. A csal�dok gondjait meg kell ismerni, hiszen az elt�r� m�velts�gi, anyagi sz�nvonal, az elt�r� nyelvi k�d elt�r� szocializ�ci�s folyamatokat jelent a gyerekekn�l is, csak�gy, mint sz�leikn�l. Differenci�ltan kell seg�ten�nk a sz�l�ket is, els�sorban a gyerekeken kereszt�l kell hat�st gyakorolnunk r�juk. Ha a sz�l�k elfogadj�k az �v� n�nit, a gyerekek is nagyobb bizalommal fordulnak hozz�nk. Tapintatos, toler�ns, elfogad�, egym�st tisztel� magatart�sra van sz�ks�g.

T�bb oldalr�l is al�t�masztott feltev�sem igazol�dott, miszerint a h�zast�rsi konfliktusoknak okai els�sorban t�rsadalmi eredet�ek, amelyek kihatnak a h�zast�rsak szem�lyis�g�re. A gyerekek az �vod�ban ezt rajzaikban, szerepj�t�kukban �nv�d� mechanizmusk�nt jelen�tik meg. A t�rsadalmi v�ltoz�sok k�vetkezm�nye, hogy lazultak az emberi kapcsolatok, nehezen �s egys�k�an oldj�k meg a csal�dok a konfliktusokat szubkult�r�j�b�l ad�d�an. �gy csak azokat a konfliktuskezel�si technik�kat k�pesek gyermekeik sz�m�ra �tadni, melyekkel �k is rendelkeznek. Megfigyel�seim alapj�n az �voda egyik legfontosabb feladat�nak l�tom a gyerekek kapcsolati kult�r�j�nak a fejleszt�s�t, az ehhez sz�ks�ges eszk�z�k b�v�t�s�t.

• Cseh-Szombathy L�szl�: A csal�di �rt�kek v�ltoz�sa �s ennek hat�sa a csal�d alakul�s�ra. T�rsas Kapcsolatok M�hely I. Gondolat Kiad�, Budapest, 1991.
  
• Cseh-Szombathy L�szl�: A gyermekkori szocializ�ci� jelent�s�ge, a h�zast�rsi �s sz�l�i szerepekre val� felk�sz�t�sben. Csal�dszociol�gia. (Sz�veggy�jtem�ny) JPTE TI, P�cs, 1996. V�logatta �s szerkesztette: Schadt M�ria.
  
• Cseh-Szombathy L�szl�: A h�zast�rsi konfliktusok el�fordul�s�nak gyakoris�ga �s a konfliktusok t�rsadalmi forr�sai. A h�zass�gi konfliktusok f� ter�letei. Csal�dszociol�gia. (Sz�veggy�jtem�ny) JPTE TI, P�cs 1996. V�logatta �s szerkesztette: Schadt M�ria.
  
• H. Sas Judit: A gyermekkel szembeni csal�di k�vetelm�nyek alakul�sa �s a t�rt�nelmi-t�rsadalmi v�ltoz�sok. Szociol�gia 1971/2. sz.
  
• H. Sas Judit: Csal�d, t�rsadalom. �vodapedag�giai Ny�ri Egyetem, Kecskem�t, 1988. Kecskem�ti Tan�t�k�pz� F�iskola, Kecskem�t, 1988. Szerkesztette: Horv�th B�la NYE titk�ra
  
• H. Sas Judit: N�ies n�k �s f�rfias f�rfiak. Akad�miai Kiad�, Budapest, 1986.
  
• Bogn�r G�bor - Telkes J�zsef: A v�l�s l�lektana. Gondolat Kiad�, Budapest, 1986.
  
• Nem�nyi M�ria: �j csal�d, �j modell? Csal�dszociol�gia. (Sz�veggy�jtem�ny) JPTE TI, 1996. V�logatta �s szerkesztette: Schadt M�ria
  
• Meleg Csilla: Eg�szs�g�rt�k �s int�zm�nyes befoly�sol�s. T�rsadalomkutat�s, 1991/1-2. sz.
  
• P. Bourdieu: A t�rsadalmi egyenl�tlens�gek �jratermel�d�se. Iskola �s t�rsadalom. P�cs, 1996. (V�logatta �s szerkesztette: Meleg Csilla)
  
• Bagdy Em�ke: Csal�di szocializ�ci� �s szem�lyis�gzavarok. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1977.
  
• Herman Alice: A gyermekben �rlel�dik a j�v�. MNOT - Kossuth K�nyvkiad�, Budapest, 1979.
  
• Helyi �vodapedag�giai Program Nemeske. Nemeske, 1999.
  
• B. M�hes Vera: Az �v�n� �s az �vodai j�t�k. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1982.
  
• Dr. H�rdi Istv�n: A dinamikus rajzvizsg�lat. Medicina K�nyvkiad�, Budapest, 1983.
  
• Jakab Ir�n: K�pi kifejez�s a pszichi�tri�ban. Akad�miai Kiad�, Budapest, 1998.
  
• Szalontai Gy�rgy: Vizu�lis nevel�s. T�rogat� Kiad�, Budapest, 1994.
  
• M�rei Ferenc - V. Bin�t �gnes: Gyermekl�lektan. Gondolat Kiad�, Budapest, 1985.