Forr�s:http://demoszthenesz.hu/cikkek/4evtortenete

Dr. Tarkov�cs �gnes:

A bemutat�sra ker�l� eset kiv�laszt�s�ban 3 szempont vezetett:

1. P�ld�zza az egy�ttm�k�d�st a gy�gypedag�gus �s pszichol�gus k�z�tt, a team munk�t. Ez�rt itt is szeretn�k k�sz�netet mondani koll�g�imnak: M�csain� Haj�s Katalinnak, Szeb�nyin� Nagy �v�nak �s Korompai Marik�nak sok munk�juk�rt �s az �sszegy�jt�tt adatok�rt.

2. Ezt az esetet az�rt tartom tanuls�gosnak, mert bonyolult �s sz�vev�nyes �t vezetett a t�netek okainak felder�t�s�hez. Egyr�szt arra t�rekedtem, hogy nyomon k�vessem a val�dinak t�n� okokat, ne hagyjam elveszni, elhom�lyosulni a t�netek m�g�tt. M�sr�szt pr�b�ltam arra is vigy�zni, hogy a dadog�s be�p�lve a szem�lyis�gbe ne hozzon l�tre m�sodlagos neurotiz�l�d�st.

3. Elker�lhetetlen, hogy menet k�zben valamif�le �rzelem alakuljon ki a kezelt gyerek, a csal�d �s a szakember k�z�tt. �n egy�tt �s k�l�n-k�l�n is nagyon megszerettem �ket. Sokat v�v�dtam �s agg�dtam �rt�k, amikor nem jelentkeztek. �gy �rzem ez az er�s szeretet-sz�l, amibe sz�ks�g eset�n megkapaszkodhattak, hozz�j�rult a gyerek gy�gyul�s�hoz.

1988. janu�rj�ban 5 �ves kisfia vizsg�lat�t �s sz�ks�g eset�n kezel�s�t k�rte egy fiatal, csinos, el�gedetlen anyuka a Gy�gypedag�giai F�iskola Logop�diai Int�zet�ben. Elmond�sa alapj�n a f� gond az volt, hogy a gyerek dadog, kev�s besz�d�, nem sz�vesen mondja el �lm�nyeit. Az anya er�sen hadart, rossz artikul�ci�val besz�lt, m�s besz�drendelleness�g nem fordult el� a csal�dban.

A gyermek az anya 3. vesz�lyeztetett terhess�g�b�l sz�letett. (Els� terhess�g�b�l egy ikerp�r sz�letett, akik 2 nap ut�n meghaltak, a m�sodikb�l m�r 11 �ves kisl�nya volt.) A terhess�g alatt fek�dnie kellett, �t nagyon megviselte, de a gyereket akart�k, v�rt�k.

A sz�l�s sim�n zajlott. A k�rh�zb�l hazamenve a gyerek sokat s�rt, hasg�rcsei voltak. Moh�n szopott, sz�pen gyarapodott.

Mozg�sfejl�d�se kiss� lass� volt, m�sf�l �ves kor�ban indult el, sokat �gyetlenkedett.

Baleset: gy�gyszert evett, mivel akkor m�g nem tudott besz�lni, megmutatta mit csin�lt. Egyszer, amikor apja p�ld�j�ra borotv�lkozni pr�b�lt, er�sen megv�gta az arc�t.

Besz�dfejl�d�se nehezen indult. K�t �s f�l �ves kor�ig egy�ltal�n nem besz�lt, dr. Hirschberg l�tta, aki b�lcs�d�t javasolt. Ennek az anya nagyon �r�lt, mert nem szeretett GYES-en lenni. A k�z�ss�gben hamar megindult besz�dfejl�d�se, el�bb szavakat, majd 3 �ves kor�ra r�vid mondatokat mondott. A k�z�ss�gbe k�nnyen beleszokott, j�l illeszkedett.

Keveset besz�l�, z�rk�zott gyerek, mondta a mama. Dadogni, els� hangokat ism�telni h�rom �s f�l �ves kor�ban kezdett. Ekkor ker�lt a b�lcs�d�b�l �vod�ba, �s a r�gi lak�sukb�l is elk�lt�ztek.

Megismerked�s�nkkor M. olyan volt, mint egy "macika" igazi kis bocs benyom�s�t keltette. Az anamn�zis felv�tel alatt csendben j�tszott, ink�bb l�tszott kiscsoportos �vod�snak, mint 5 �vesnek, besz�de er�sen p�sze, akadoz� volt.

�gy gondoltuk, hogy szem�lyis�g�nek, �s besz�d�llapot�nak egyar�nt j�t fog tenni, ha az �vod�s csoportba ker�l. Rem�lt�k, hogy a csoportban jobban megismerj�k, oldotabb� v�lik. Anyuk�ja a sz�l�csoportban elmondhatja, mi�rt is olyan el�gedetlen gyermek�vel �s a vil�g dolgaival.

Az els� �vben heti egy alkalommal kellett j�rniok, de keveset l�ttuk �ket, hol a gyerek betegs�ge, hol elfoglalts�gaik miatt. Legnagyobb meglepet�s�nkre a sz�l�csoportba nem az anya, hanem - hivatali beoszt�s�t tekintve igen elfoglalt - apa j�rt. Kedves, szel�d, elfogad� magatart�s�val azt a benyom�st keltette, hogy kisfia gy�gyul�s�hoz � minden seg�ts�get meg fog adni.

A gyerekcsoportba M. k�nnyen �s j�l beszokott, a gyerekek is hamar elfogadt�k. A tan�v v�g�re dadog�sa r�szben javult, de magatart�sa, feladattart�sa nem felelt meg �letkor�nak.

Az �j tan�v kezdet�n elv�gzett pszichol�giai vizsg�lat alapj�n �tlagos �rtelmi k�pess�ge - IQ: 100 - egyenletes intell. strukt�r�ja, j� munkatemp�ja volt. A neh�zs�gek ok�t f�k�nt a figyelem �s koncentr�ci�s k�szs�gek fejletlens�ge okozta.

Csal�drajz�ban kidolgozott apa-alak, kiterjesztett karokkal l�that�, jobbj�n M., balj�n egy m�sik alak l�that�, akire el�sz�r azt mondja, hogy a testv�re, majd azt, hogy a mam�m, v�g�l, hogy a testv�remet nem tudtam lerajzolni.

A Duss mes�ben az apa seg�t�sz�nd�ka, az otthon biztons�g�nak ig�nye, a szeretett szem�lyek elveszt�s�t�l val� f�lelem domin�lt. Azt �lmodta, hogy a vasorr� b�ba megs�t�tte �t, mert szereti az emberh�st. Sz�lei elmentek a vasorr�hoz, megszurk�lt�k, �t megmentett�k.

F�lelmeit b�boz�ssal pr�b�ltuk oldani, amire igen j�l reag�lt.

1989-t�l intenz�v logop�dia, n�gyszer egy h�ten. Halmozott besz�dprobl�m�ja indokolta a dyslexia vizsg�latot, amit Marosits Istv�nn� v�gzett el, javasolta dyslexia prevenci�s ter�pi�ban r�szes�t�s�t.

V�lem�ny�nkkel egyet�rt�sben a VIII. ker. Nevel�si Tan�csad� m�g egy �v �vodai foglalkoztat�st, tov�bbi logop�diai kezel�s�t javasolta. A tan�v v�gi min�s�t�se: az intenz�v logop�diai kezel�s eredm�nyek�ppen t�netmentes a dadog�s vonatkoz�s�ban. A ny�lt napon a sz�l�k �r�ltek a javul�snak. Mivel a csal�dl�togat�s alkalm�val az anyuka panaszkodott Marci otthoni agressz�v, �nz�, z�rk�zott magatart�s�ra, felaj�nlottuk pszichol�giai gondoz�s�t. Javaslatunkat, hogy felt�tlen�l jelentkezzenek a tan�v elej�n, elfogadt�k, de nem kerestek meg.

Legk�zelebb csak 1991. m�rcius�ban tudtunk r�luk, amikor besz�lget�sre, �s egy k�rd��v kit�lt�s�re beh�vtuk az el�z� �vekben a sz�l�-gyermek csoportba j�r� csal�dokat.

A csal�d �let�ben igen nagy v�ltoz�st jelentett, hogy M. iskol�s lett, siker�lt sz�m�ra j� �s elfogad� pedag�gust tal�lni. Ami�ta iskol�s Marci, k�teless�gtud� �s szorgalmas lett. Azonban otthon �lland� probl�ma van vele agresszivit�sa miatt. Nem seg�t�k�sz, mindent a testv�r�re h�r�t, amit neki kellene elv�gezni. A 10 �vvel id�sebb kisl�ny �gy patron�lja M.-t, mint egy p�tmama. Ez r� is f�r a csal�dra, mert egyed�l maradtak, az apa 1 �vre k�lf�ldre ment dolgozni. Az ut�bbi id�ben a gyerek id�nk�nt dadog, ez�rt az anya ism�telten meg�g�rte, hogy felt�tlen�l felkeres.

Ezt a gondolat�t csak 3 h�nap m�lva val�s�totta meg. Mivel akkor m�r a f�iskol�n sz�net volt, az �jpesti Gyermekpszichol�giai Rendel�be j�ttek. Az anya ekkor tele volt panasszal, mert M. otthon kib�rhatatlanul agressz�v vele. �lland�an szek�rozza a besz�de miatt (a gyerek azt mondja, hogy rosszul, b�nt�an ejt bizonyos hangokat). Nem b�rja hallgatni, ha valaki r�g, � maga sem eszik semmi olyat, ami ropog. Nem viseli el, hogy az anyja v�llt�m�t hord. A gyerek �desapja hazaj�tt, �s � is agg�dik, hogy mi�rt lett otthon ilyen elviselhetetlen M.

A kisfi�t megl�tva �n is nagyon meglep�dtem, mert nemcsak nagyfi�s lett, megny�lt, hanem gondterheltnek l�tszott, akadozva besz�lt, ticcelt, m�rhetetlen�l riadt �s szorong� benyom�st keltett. A csal�drajz felett n�m�n �lt, �s semmit sem csin�lt.

Vil�g�p�t�s�b�l sok minden kider�lt: egy soromp�val elv�lasztva a vil�g k�t r�szb�l �llt. Az egyik k�zep�n �llt egy v�r, ahol � ny�ron alszik, mert ott nem kell f�lni, szobrok veszik k�r�l. Egy toronyh�zban laknak a sz�lei �s a testv�re, n�ha � is ott alszik. Ezt a h�zat is v�dik a szobrok. F�k is vannak k�r�l�tte, ez olyan orsz�g - mondta,- ahol p�lmaf�k vannak. A m�sik oldalon katon�kkal megrakott teheraut�k, tankok vannak, ez gyakorl�t�r, t�mad�sra k�sz�lnek. A katon�k v�ll-lapj�n l�tszik, hogy ki a parancsnok.

A kisfi� gondolatainak tartalm�ra igen j�l r�vil�g�tott, amit a TAT k�peir�l mondott. Ebb�l h�rmat emelek ki.

• 1. �ppen azt nem tudom az eg�sz mi, �gy n�z ki, mint egy l�ved�k. Befogja a f�l�t (a kisfi�ra mutat), mert hangot ad ki, ez valami hangos, ez�rt befogja a f�l�t.
• 3.BM Ez a kisgyerek s�r, mert meghaltak a sz�lei. Vagy megvert�k a sz�lei, mert valami rosszat csin�lt.(Ki? - k�rdezem) a mama - mondta.
• 13.B Falusi kisgyerek unatkozik, �s gondolkodik mit j�tsszon? Olyat, hogy a kavicsokra nem szabad l�pni. (Mi�rt? - k�rdezem) Mert akkor felrobban.

A m�sodik alkalommal �desapja hozta, aki szint�n teljesen ki volt borulva, mert 1 �vig ENSZ katonai megfigyel�k�nt dolgozott, vezet� beoszt�sban. T�bbsz�r elfogt�k, hal�lra�t�lt�k. Megsz�ktek, menek�lni kellett, akn�kra l�ptek �s �lland� �letvesz�lyben voltak. M�g szerencse - mondta, - hogy ezekr�l a borzaszt� dolgokr�l M. semmit sem tudott.

Szinte hihetetlen gyorsas�ggal rendez�d�tt a gyerek �llapota, miut�n kiadta mag�b�l elfojtott fant�zi�it. P�r alkalom ut�n �gy t�nt, az aktu�lis probl�m�k rendez�dtek. Augusztusra, mire nyaralni mentek, felszabadult lett � is, �s a csal�d is.

Term�szetesen a sz�l�k azzal az �g�rettel v�ltak el t�lem, hogy most m�r eg�sz biztosan nyaral�s ut�n jelentkeznek.

Szeptember v�g�n m�g semmi h�r sem volt r�luk, ez�rt lev�lben k�rdeztem, beosszam-e M.-t tov�bbi foglalkoz�sra? Telefon�ltak, hogy j�l vannak, j�nni fognak. Az eg�sz tan�vben nem jelentkeztek. 1992 j�nius�ban, a tan�vz�r�s el�tt 1-2 h�ttel k�ts�gbeesetten telefon�lt az anya. Nagy baj van, az iskol�ban buk�sra �ll. Els� f�l�vben j�l produk�lt, de egyre kev�sb�. Ez�rt otthon egyre t�bbet foglalkoztak vele. Gyakran este 11-ig kellett mellette �lni, mert a napk�ziben nem csin�lt semmit, a feledatokat elkezdte, de nem tudta befejezni. Az eg�sz csal�d teljesen ki van k�sz�lve. Ami a legnagyobb baj - mondt�k a sz�l�k -, hogy a gyereket egy�ltal�n nem is �rdekli, hogy milyen jegyet kap, mit k�rnek t�le a sz�lei.

M. csendes, s�padt �s szomor�, akadozik, enyhe r�ng�sok futnak �t az arc�n. Lass� �s bizonytalan. A megism�telt Bender B. vizsg�lat a vizuo-motoros koordin�ci� zavar�ra utal.

Az elv�gzett Thomas mes�kb�l egy�ltal�n nem az der�l ki, hogy �t nem �rdekli, mi t�rt�nik vele az iskol�ban. Nagyon is er�s v�gyakoz�s �l benne, hogy j� jegyeket kapjon, �s ezzel sz�leinek �r�met okozzon.

V�lasz�ban azt mondja, hogy ellen�rz�j�t apuk�j�nak mutatn� meg, aki azt mondan�, nem baj, majd javulni fog.

Azt �lmodta, hogy az iskol�ban kapott egy j� jegyet.

K�v�ns�ga:

• ne legyenek fafej� n� man�k
• ne kellene iskol�ba j�rni, mert akkor nem kapna rossz jegyeket
• nagyobb szeretne lenni, mert akkor m�r nem kellene iskol�ba j�rni.

A vil�gban ism�t h�bor� van. �ppen a jugoszl�vokkal, rengeteg katona �s �gy� van felsorakoztatva, � egy s�torban lakik, �s az elef�nt a bar�tja.

B�mulatos gyorsas�ggal nyeri vissza nyugalm�t, mintha a 2-3 alkalommal lerakott b�nat-bugyrok ki�r�ln�nek. Szinte visszat�r bel� az �let. A sz�l�kkel is hosszabb megbesz�l�seket folytattunk. Ism�t mindannyian nyaralni mennek, teh�t hosszabb ideig nem l�tom.

Szeptemberben jelentkezik az anyuka, tan�csot k�r, kapna p�r h�napos kik�ldet�st, menjen-e?

A III. oszt�ly az anya elutaz�s�val kezd�d�tt. M.-t egyszer-k�tszer az ap�val vid�man, teljesen kiegyens�lyozottan l�ttam.

Majd 1993-ban az�rt jelentkezett az anya, hogy arr�l sz�moljon be, j�l vannak. B�r � sokat volt t�vol, j�l ment az �v otthon is, �s az iskol�ban is. Sajnos, az apa a k�l�n�r�kra elfelejtette vinni, napk�zibe sem j�rt. �gy l�tszik, - mondta - m�r nem kell vele annyit t�r�dni, elboldogul �n�ll�an is.

Az elhangzott t�rt�net az els� anamn�zisfelv�tellel kezd�d�en mozaikokb�l �llt �ssze. Minden egyes tal�lkoz�skor lehet�s�get adva a sz�l�knek, hogy az �lett�rt�net b�rmely r�sz�t kieg�sz�tve, az ad�d� probl�m�kat megbesz�lhess�k.

Mi�rt nem, azaz mi�rt ilyen nehezen �ltek ezzel a lehet�s�ggel?

Engem az a szempont vezetett, hogy ne nevel�si receptet, tan�csot adjak. Igyekeztem megv�rni (b�r id�nk�nt igen neh�z volt), am�g az � motiv�ci�juk feler�s�dik, �s a gyerek szenved�s�t l�tva elfogadj�k (m�g ha r�vid id�szakokra is) a pszichoter�pi�s gondoz�st.

Az els� �vben az anya a gyermek megk�sett besz�dfejl�d�se miatt fordult el�sz�r szakemberhez. Igen nehezen �lte meg, hogy le�ny�nak probl�m�tlans�ga ut�n Marcival m�r a terhess�g alatt is, majd a s�r�ss�ga miatt csecsem�korban, nehezen indul� besz�de miatt a k�s�bbiekben is gondjai voltak. Borzaszt�an zavarta a gyerek dadog�sa, mivel f�lt, hogy az iskol�ban nem tud majd teljes�teni, ez�rt szorgalmasan hozta a logop�di�ra. A 2. �v ut�n az utols� csal�dl�togat�sn�l besz�lt csak hosszasan a gyerek magatart�si probl�m�ir�l. Nem akarta, nem tudta felv�llalni, hogy nem k�pes j� kapcsolatot ki�p�teni kisfi�val.

A 3. �vben az apa kik�ldet�se miatt neki egyed�l kellett a saj�t szakmai �s az otthon ad�d� probl�m�kat megoldani, mik�zben tudta, hogy f�rje �letvesz�lyben van. Ez�rt fogadta �r�mmel a beh�v�t a csoporttagok besz�mol�j�ra. Fel�letesen �rintette akkor is, hogy vannak gondok, ink�bb a pozit�vumokr�l sz�molt be M-val kapcsolatban.

Mivel az apa hazaj�vetele ut�n sem v�ltoztak a kisfi� agressz�v, k�teked�, any�val folyamatosan, ny�ltan szembesz�ll� pr�b�lkoz�sai, ez�rt r�sz�nt�k magukat, hogy kifejezetten a pszichol�gushoz forduljanak.

Ekkor mondta el az apa saj�t �lett�rt�net�t. � vid�ken t�bb gyerekes csal�dban, legid�sebbk�nt, majd anyj�nak t�maszak�nt n�tt fel. Soha semmif�le gondj�val nem k�rt senkit�l seg�ts�get. Mindig ink�bb mag�t hib�ztatta, �s pr�b�lta mind tanulm�nyait (egyetemet v�gzett), mind a j�nak tartott h�zass�g�t �n�ll�an rendezni.

Az � kapcsolata kisfi�val mindig elfogad�, szeretetteljes volt, csak v�lem�nyk�l�nbs�g�t feles�g�vel szemben M. nevel�s�t illet�en nem, vagy nagyon m�rs�kelten nyilv�n�totta. Azonban az ut�bbi id�ben, miut�n t�bbsz�r tapasztalta k�zvetlen�l a hal�lra�t�lts�get, sok mindenr�l megv�ltozott a v�lem�nye. A l�nyeges �s l�nyegtelen dolgok �lesebben hat�rol�dtak el M. nevel�s�t illet�en. V�llalta, hogy szembeker�l pedag�gus any�s�val �s feles�g�vel.

El�sz�r nem teljesen �rtette M. t�neteit, amelyek akkor alakultak ki, am�g � t�vol volt. Majd megindultan hallgatta besz�mol�mat M. vil�g�r�l, fant�zi�j�r�l �s a dr�mai szorong�s�t k�pez� alakokr�l, helyzetekr�l. A csal�d egy�ttesen feloldotta a tabu-t�m�t, s amint m�r szabadon, nem titokk�nt kezelt�k, a gyerek is felszabadultabb lett, megv�ltozott, �s megnyugodott.

Ebben a 3. szakaszban �rett meg az anya szem�lyis�ge abban a vonatkoz�sban, hogy k�pes volt a fi�val kapcsolatos jelenlegi probl�m�kat �sszef�gg�sbe hozni a m�r majdnem elfelejtett r�gm�lt id�vel. Akkor neki, az akt�v, sokat produk�l�, szakm�ja kezdet�n l�v� fiatal n�nek fek�dnie kellett a terhess�g alatt, �s �gy �lte meg, hogy a GYES elvett �let�b�l 3 �vet. Szinte alig volt kedves, sz�p eml�ke gyermek�r�l ezekb�l a var�zslatos �vekb�l.

A sz�l�k ebben a 3. szakaszban m�r sok mindent �rtettek, de m�g k�zel sem mindent, ami gyermek�k term�szet�t �s fejl�d�smenet�t illette. B�tran, szok�sukhoz h�ven �n�ll�an v�llalt�k, amikor M. elkezdte - sajnos k�lt�z�s miatt �j iskol�ban - a tan�vet. Elhalmozt�k szeretet�kkel �s k�l�n�r�kkal. Eleinte csak megbesz�lt�k vele napk�zi ut�n a plussz tennival�kat, majd �szrev�tlen egyre jobban belemer�ltek a m�r megszokott rutinba, k�l�n�sen az anya: csak sz�monk�rt. �jra nem �rtett�k, hogy kisfiuk mi�rt nem produk�l egyre jobban. �jra �tvitt�k akaratlanul, tudattalanul, saj�t hajlamaikat, �jra m�k�dni kezdett, hogy elv�r�saikat ne M-hoz, hanem saj�t magukhoz szabj�k.

Ritka, de hasznos egy�ttl�teink alatt k�ts�gbees�s�k, kritik�juk M. helyett lassan �nmaguk ellen fordult. De az �t, am�g �szint�n bel�lr�l is el tudt�k fogadni a helyzetet, csak akkor k�vetkezett be, amikor az anya huzamos ideig t�vol volt. Saj�t tapasztalatuk alapj�n gy�z�dhettek meg arr�l, hogy gyermek�k sikere nem a k�vetelm�nyekkel, hanem a r�b�zott szabads�ggal ar�nyosan n�vekszik.

De legf�k�ppen az elfogad�s olyannak, amilyen lehet�v� teszi, hogy egy gyerek igaz�n testileg �s lelkileg eg�szs�gesen �s boldogan fejl�dhessen.

Eset�nkben az els� szeretetkapcsolat sikertelens�g�nek talaj�n M. halmozott besz�dprobl�m�j�val �s dr�mai szorong�s�val �ri�si k�zdelmet folytatott, hogy a teljes�tm�nyorient�lt csal�d egyenrang� tagja lehessen.