A kinetikus csal�drajz
(Kinetic Family Drawings)
alkalmaz�sa a pszichodiagnosztik�ban

———
Vass Zolt�n

ELTE, Szem�lyis�g- �s Eg�szs�gpszichol�giai Tansz�k

In: Magyar Pszichol�giai Szemle, 2001, 56, 107-135.

A tanulm�ny a kinetikus csal�drajz (Kinetic Family Drawings, KFD) klinikai alkalmaz�s�nak hazai tapasztalatair�l sz�mol be azzal a c�llal, hogy el�seg�tse a m�dszer be�p�l�s�t a hazai klinikai pszichol�gia, gyermekpszichol�gia �s ‑pszichi�tria eszk�zt�r�ba. A csal�drajz t�rt�net�nek �s t�pusainak �ttekint�se ut�n a kinetikus csal�drajz technik�j�t mutatja be, majd bevezet�st ny�jt az �rtelmez�s folyamat�ba, ismertetve a szerz� gyakorlat�ban leghasznosabbnak tal�lt �rtelmez�si szempontokat. A kinetikus csal�drajz alkalmaz�s�t egy esettanulm�ny illusztr�lja, melyben a csal�drajz t�bbf�le t�pusa (hagyom�nyos csal�drajz, kinetikus csal�drajz �s kinetikus �llatcsal�drajz) is �sszehasonl�t�sra ker�l. A tanulm�nyt a kinetikus csal�drajz pszichometriai �rt�kel�se (reliabilit�s �s konstruktvalidit�s), valamint a kutat�si perspekt�v�k �ttekint�se z�rja, amelyben a szerz� elk�l�n�ti a kinetikus csal�drajz k�tf�le haszn�lati m�dj�t: hipot�zisgener�l� eszk�z �s pszichometriai �rtelemben vett teszt. Az el�bbi �rtelemben a kinetikus csal�drajz szerepe a klinikus sz�m�ra pszichodiagnosztikai hipot�zisek megalkot�sa, amelyek tov�bbi igazol�st k�v�nnak. Szigor� �rtelemben vett tesztk�nt az alapvet� moder�torv�ltoz�kat figyelembe vev� norm�k kialak�t�s�ra �s tov�bbi, j�l megtervezett reliabilit�s‑, illetve validit�svizsg�latokra van sz�ks�g. Ez ut�bbiak legfontosabb alapelvei az objekt�v, reproduk�lhat� �rt�kel�si m�dszer haszn�lata, a glob�lis-holisztikus elemz�s, valamint az egyedi grafikus jegyek helyett a komplex mint�zatok felt�rk�pez�se. A tanulm�ny konkl�zi�ja szerint a kinetikus csal�drajz meg�t�l�se pozit�v a nemzetk�zi szakirodalomban: a m�dszer j�l alkalmazhat� a klinikumban �s a kutat�sban egyar�nt.

Kulcsszavak: pszichodiagnosztika, rajzvizsg�lat, projekt�v rajzok, csal�drajz, gyermekrajz

A csal�drajz t�pusai �s t�rt�nete

A kinetikus csal�drajz a csal�d lerajzoltat�s�nak egy viszonylag �j, Amerik�ban gyakran alkalmazott, haz�nkban (s�t Eur�p�ban: l�sd Schetty, 1974) kev�ss� elterjedt v�ltozata. A csal�drajznak sokf�le v�ltozata ismeretes, valamennyi�k k�z�s nevez�je azonban h�rom t�pus: 1. a saj�t csal�d rajza, 2. egy (m�sik) csal�d rajza, 3. egy megv�ltoztatott csal�d rajza.

Id�rendben haladva, az els� csoport jelent meg a legkor�bban. Az irodalom els�k�nt 1937-es �vsz�mmal Trude Traube nev�t eml�ti, majd a francia Minkows­­k�t, aki nemcsak a saj�t csal�dot, hanem a gyermeket mag�t �s a saj�t h�zat is lerajzoltatta (Widl�cher, 1965). Az angolsz�sz szakirodalom �ltal�ban Hulse (1951, 1952) tanulm�ny�t nevezi meg �tt�r�k�nt Draw-A-Family (DAF) n�ven. Hulse a gyermekpszichi�triai els� interj� megk�nny�t�s�hez k�rte a gyermekt�l egy szabadrajz ut�n saj�t csal�dja rajz�t. �n�ll� �rtelmez�st keveset k�z�l, ink�bb esettanulm�nyokat olvashatunk t�le. Els�sorban Goodenough (1926) �s Machover (1949) emberrajz-�rtelmez�seib�l indult ki, hangs�lyozva a rajz eg�sz�nek Gestaltk�nt t�rt�n� megragad�s�t �s a pszichoanalitikus szimb�lum�rtelmez�st.

A csal�drajz a megjelent publik�ci�kb�l �t�lve nagyobb figyelmet kapott Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban, mint az Egyes�lt �llamokban. Porot (1965) a saj�t csal�dot rajzoltatta le, Borelli-Vincent (1965), illetve Crocq �s Suziot (1968) el�sz�r egy csal�d, majd a saj�t csal�d rajz�t k�rte, �s a kett�t �sszehasonl�totta egym�ssal.

Shearn �s Russell (1969) javaslata szerint nemcsak a gyermekt�l, hanem a sz�l�kt�l is �rdemes csal�drajzot k�rni. A szerz�k tapasztalatai szerint a rajzok �sszehasonl�t�sakor a csal�di dinamika olyan elemei is el�bukkannak, melyek az egyedi rajzokban nem jelennek meg. Hasonl� gondolatmenetet tal�lunk Bier­mann (1962) munk�j�ban, aki a csal�di neur�zis (a sz�l�k gyermekkor�b�l karak­terneur�zisk�nt �thozott, az eg�sz csal�dot, �gy a gyermeket is bevon� neur�zis) felt�r�s�hoz tartja hasznos eszk�znek a csal�drajzot.

Schetty (1974) munk�j�t az�rt kell megeml�teni, mert 8–10 �ves gyermekek csal�drajzainak formai elemz�s�vel empirikus m�don gy�jt�tte �ssze a neurotikus csal�drajzok grafikus ism�rveit. A viselked�szavaros, tanul�si probl�m�kkal k�zd�, neurotikus t�netekkel rendelkez� gyermekek csal�drajzaiban az eg�szs�gesekkel szemben nem fordulnak el� olyan j�rul�kos elemek, mint a nap, az �g, a vir�gok. A rajz eg�sze r�szletekben szeg�ny, az emberalakok kev�s specifikus r�szletet tartalmaznak. Gyakori a profil�br�zol�s, a csal�d laza csoportba rendez�dik a k�pen. A neurotikus gyermekek kev�s sz�nt haszn�lnak, ker�lik a narancss�rg�t, jobban kedvelik viszont a lil�t. A s�t�t �rnyalatok kifejez�s�hez a feket�t haszn�lj�k, szemben a j�l beilleszked� gyermekekkel, akik a fekete helyett ink�bb a sz�rke sz�nt haszn�lj�k erre a c�lra. Az alkalmazott sz�nek �ltal�ban v�ve kev�ss� realisztikusak. Kevesebb teret haszn�lnak a pap�rlapon (kisebb lesz a rajz), gyakori a pap�r sz�l�re szorul� figura �s a talajvonal elhagy�sa. Az emberrajzban nagyobb m�ret� a fej, mint az eg�szs�ges gyermekekn�l, nem rajzolj�k meg a kezet �s az ujjakat, hi�nyzik a v�ll, �s bizonytalanul �br�zoltak a l�bfejek.

N�metorsz�gban a francia szerz�k munk�inak ismertet�s�n t�l (pl. Abegg, 1973) olyan k�nyvek is megjelentek, melyek �n�ll�an tov�bbfejlesztett�k a m�dszert. Az �llatcsal�d (Brem-Gr�ser, 1957) mint projekt�v elj�r�s a nevel�si �s
iskola­pszichol�giai tan�csad�sban alakult ki; indirekt form�j� csal�drajz, ahol a gyermek saj�t csal�dj�t rajzolja meg �llatok k�p�ben (“zeichne deine Familie in Tieren”, 11). Az elvar�zsolt csal�d (Kos, Biermann, 1973) hangs�lyozottan pszi-cho­analitikus �rtelmez�si keretet haszn�l, az eredeti csal�drajz-instrukci� m�dos�t�s�nak c�lja a tudattalan megsz�l�t�sa, indirekt m�don a cenz�ra megker�l�se. Az instrukci� a k�vetkez�: “Most egy kicsit �lmodozunk. Biztosan ismersz mes�ket! Most csin�lunk egy�tt egy saj�t mes�t… k�pzeld el, hogy j�n egy var�zsl�, �s elvar�zsol mindenkit egy csal�dban, minden embert, kicsiket �s nagyokat… itt egy pap�r �s egy ceruza, rajzold le, mi t�rt�nik!” (“Wir wollen jetzt miteinander ein wenig dichten. Du kennst doch M�rchen? Wir werden nun ein eigenes M�rchen machen… Stell Dir vor, es kommt ein Zauberer und verzaubert eine Familie, und zwar alle Menschen dieser Familie, Gro�e und Kleine… Da hast Du ein Blatt Papier und einen Bleistift, und nun zeichne, was da geschehen ist!”, 15.)

A csal�drajzhoz hasonl� szerepet t�ltenek be (a szakirodalomban sajn�latosan elhanyagolt) anya-gyermek rajzok (Mother-and-Child Drawing). Az anya-gyermek rajzot Gillespie (1989) a reprezent�ci�s �br�zol�si szintet m�r el�rt gyermekekn�l javasolja, azzal az egyszer� instrukci�val, hogy “rajzolj egy any�t �s egy gyermeket” (“draw a mother and a child”, 166). Az �rt�kel�s egyik �rdekes szempontja az anya �s a gyermek grafikus hasonl�s�ga vs. a figur�k differenci�l�d�sa, amelyet a szerz� a t�rgykapcsolat-elm�let keret�ben az �n �s a t�rgy k�l�nv�l�s�nak mutat�jak�nt �rtelmez (figyelembe v�ve az �letkort �s az �br�zol�si k�pess�get). Az anya-gyermek rajz c�lja az internaliz�lt t�rgyhoz f�z�d� viszony tudattalan projekci�ja, a has�t�s, a tagad�s, a projekt�v identifik�ci� szerep�nek felt�r�sa, f�k�nt Mahler szepar�ci�s-individu�ci�s elm�let�re t�maszkodva. Egy m�sik m�dszer Kaiser (1996) javaslata, aki a csal�di rel�ci�k, a korai k�t�d�s vizsg�lat�nak egy indirekt m�dszerek�nt mad�rf�szket rajzoltat (Bird’s Nest Drawing, BND). A szimb�lum felsz�l�t� jellege a korai anya-gyerek kapcsolat, pontosabban a biztos �s a bizonytalan k�t�d�s tudattalan projekci�ja. Az �rtelmez�s olyan t�mpontok szerint t�rt�nik, mint a f�szek �ress�ge vs. toj�sok vagy fi�k�k jelenl�te; a leveg�ben lebeg� vagy a f�n biztons�gosan �l� f�szek; az anyamad�r jelenl�te; van-e alja a f�szeknek; h�zagos-e a f�szek, ki tud-e esni bel�le a toj�s.

A magyar nyelv� csal�drajz-irodalomb�l Hars�nyi (1968), Feuer (1992) �s Hal�sz (1993) hi�nyp�tl� munk�it kell kiemelni.

A csal�drajz egy �j v�ltozata: a kinetikus csal�drajz (Kinetic Family Drawing, KFD)

A csal�drajz fentebb �ttekintett v�lfajai k�z�sek abban, hogy a csal�dot statikusan �br�zolj�k. Burns �s Kaufman 1970-ben egy l�tsz�lag apr� m�dos�t�st vezetett be az instrukci�ba, megk�rve a gyermekeket, hogy azt �br�zolj�k, amint a csal�dta-gok �ppen valamilyen cselekv�st v�geznek. Az eredm�ny “a csal�d dinamik�j�nak meglep�en sokatmond� �br�zol�sa, tiszta k�pet rajzolva a csal�dtagok interakci�ir�l �s �rzel­mi kapcsolatair�l” (Handler, Habenicht, 1994, 441). A m�dszer term�kenys�g�t j�l t�kr�zi Ames v�lem�nye, aki szerint “ritkas�g, hogy egy teszt ilyen gyorsan �s biztosan mondjon ilyen sokat a vizsg�lt szem�lyr�l” (Ames, 1972). A kinetikus csal�drajzban a gyermek kifejezi, hogyan �rzi mag�t a csal�di k�rnyezetben, hogyan �szleli, jelen�ti meg bels� vil�g�ban �nmag�t �s a csal�dot - amely alapvet�en meghat�rozza szem�lyis�gfejl�d�s�t, attit�djeit, bizalm�t a vil�gban.

A kinetikus csal�drajz kb. 5 �ves kort�l kezdve haszn�lhat�. Nem csak gyermekek, hanem serd�l�k �s feln�ttek projekt�v tesztvizsg�lat�ra is alkalmas (p�ld�ul Wright �s McIntyre depresszi�sk�l�ja, l�sd al�bb). Beilleszthet� a nevel�si tan�csad�kban, pszichol�giai, pszichi�triai, pszichoter�pi�s rendel�kben foly� klinikai interj�ba, explor�ci�ba, j�l kieg�sz�ti a gyermek-pszichoter�pia, a tan�csad�s vagy a csal�dter�pia eszk�zt�r�t. T�bbf�le c�lra is alkalmas:

a) mint �ltal�ban a rajztesztek, oldhatja a gyermek helyzeti szorong�s�t, mivel a rajzol�s a gyermek sz�m�ra ismer�s, megszokott tev�kenys�g;

b) modellreakci�k�nt mutatja a gyermek viselked�s�t egy �j, f�lig struktur�lt helyzetben;

c) projekt�v technikak�nt a szem�lyis�g olyan r�tegeit k�pezi le, amelyek m�sk�nt nehezen felt�rhat�k;

d) kisebb gyerekekn�l, akik m�g nehezen fogalmaznak szavakkal, helyettes�ti a verb�lis k�zl�st;

e) amikor a raport nem el�g m�ly, nemcsak helyettes�ti, de hiteles�theti vagy meg is k�rd�jelezheti a verb�lis k�zl�st;

f) az �br�zol�s aktu�lis tartalm�n t�lmutat�, m�lyebb klinikai interj� bevezet�sek�nt, k�zvet�t� k�zegek�nt alkalmazva �tmenetet, keretet k�pez az �n-involv�ltabb k�rd�sek megbesz�l�s�hez;

g) longitudin�lis rajzvizsg�lati m�dszerk�nt (r�szletesen l�sd H�rdi, 1983) hasz­n�lva alkalmas a pszichoter�pia vagy a tan�csad�s sor�n a ter�pi�s v�ltoz�sok k�vet�s�re, azok objektiv�l�s�ra;

h) v�g�l specifikus produkci�s fel�lete lehet�v� teszi annak vizsg�lat�t, hogyan �szleli a gyermek a csal�dtagok, a referenciacsoport �s a sz�m�ra fontos, m�s szem�lyek interakci�it, viszonyul�s�t egym�shoz.

Mint �ltal�ban a rajzvizsg�lati elj�r�sok, a kinetikus csal�drajz is tekinthet� pszi­cho­metriai �rtelemben vett tesztnek, illetve heurisztikus hipot�zisgener�l� elj�r�snak. Mindk�t megk�zel�t�snek vannak h�vei �s ellenz�i, a k�t n�zet �tk�ztet�se heves irodalmi vit�kat eredm�nyez (�ttekinti Vass, 1999c). A szerz� �ll�spontja szerint a projekt�v rajzok megfelel� alkalmaz�si m�dja a rendszerszeml�let� elemz�s (r�szletesen l�sd err�l Sehringer, 1983, 1989, 1999; Vass, 2000b, 2000c, 2000d). Ehhez egy�ni tesztfelv�tel sz�ks�ges, mert a grafikus adatokat ki kell eg�sz�teni viselked�ses, verb�lis �s anamnesztikus adatokkal, figyelembe kell venni a raj­zol�s folyamatv�ltoz�it �s a legfontosabb moder�torv�ltoz�kat. M�sk�nt fogalmazva, a rajzba el�sz�r bele kell vinn�nk el�zetes ismereteket, hogy azt�n t�bb, gaz­dagabb, m�lyebb inform�ci�t olvashassunk ki bel�le (Hammer, 1969; Vass, megjelen�s alatt).

Burns �s Kaufman (1972) a kinetikus csal�drajzot egy m�sik rajzteszttel, a Prout �s Phillips (1974) �ltal kidolgozott kinetikus iskolarajzzal (Kinetic School Drawing, KSD) egy�tt alkalmazza (Kinetic Drawing System). A kinetikus iskolarajzban a gyermek iskol�t rajzol, benne saj�t mag�val, a tan�rral �s egy vagy k�t bar�ttal �gy, hogy mindenki csin�ljon valamit. (“I’d like you to draw a school picture. Put yourself, your teacher, and a friend or two in the picture. Make everyone doing something. Try to draw whole people and make the best drawing you can. Remember, draw yourself, your teacher, and a friend or two, and make everyone doing something”, Knoff, Prout, 1985, 4.) A kinetikus iskolarajz c�lja az iskol�val, az autorit�ssal, a teljes�tm�nnyel, a kort�rskapcsolatokkal �sszef�gg� konfliktusok felt�r�sa. Az �rtelmez�s nagyr�szt a kinetikus csal�drajz �rtelmez�si t�mpontjait �leli fel, kieg�sz�tve n�h�ny specifikus interakci�val. A jelen tanulm�ny a kinetikus iskolarajzzal b�vebben nem foglalkozik.

A kinetikus csal�drajz technik�ja

A kinetikus csal�drajzot legt�bbsz�r k�tszem�lyes helyzetben vessz�k fel. Mint �l­ta­l�ban a rajzok, alkalmas arra is, hogy az explor�ci� elej�n - f�lig struktur�lt, ismer�s feladatk�nt - oldja a gyermek szituat�v szorong�s�t (ezt az aspektust m�r Hulse is hangs�lyozza 1951-ben a csal�drajz bevezet�s�nek egyik indokak�nt). K�zvetlen�l a Rorschach-teszt el�tt ne vegy�k fel, mert olyan v�laszhajlamot alak�that ki, amely a formav�laszokra vagy a mozg�sra ir�ny�tja a gyermek figyelm�t. Ha m�s rajzteszttel egy�tt haszn�ljuk (p�ld�ul szabadrajz, emberrajz, farajz, �llatrajz, csal�drajz, elvar�zsolt csal�d), akkor el�sz�r ezeket rajzoltassuk meg, �s csak ut�na k�rj�k a kinetikus csal�drajz elk�sz�t�s�t (a semlegesebb, egyszer�bb instrukci�kat k�vess�k a specifikusabb, komplexebb feladatok).

A rajzvizsg�latot “B” vagy “2B” jelz�s� ceruz�val v�gezz�k, a csal�drajzn�l meg­szokott, DIN A4-es form�tum�, feh�r pap�rlapot (g�p�r�lap, f�nym�sol� pap�r) haszn�lva. A lapot a vizsg�lt szem�ly el� fektetve tessz�k le, de � a pap�rt szabadon elforgathatja. Burns �s Kaufman (1972) instrukci�j�ban a rad�r haszn�lata is megengedett. Az �rtelmez�shez fontos t�mpont a szukcesszi� (az �br�zol�si sorrend), a rad�roz�sok sz�ma �s helye, valamint a gyermek nonverb�lis viselked�se rajzol�s k�zben (p�ld�ul impulzivit�s, tervszer�s�g, arckifejez�s, motiv�ci�; a rajzok folyamatelemz�s�r�l l�sd Sehringer, 1983, 1989, 1999).

Miut�n elk�sz�lt a rajz, megk�rdezz�k a gyermekt�l, kit rajzolt le, h�ny �vesek az �br�zolt alakok �s - f�k�nt - mit csin�lnak. Adott esetben �rdemes feltenni a h�z-, fa‑, emberrajz tesztben haszn�latos k�rd�sek k�z�l n�h�nyat: mit csin�lt az �br�zolt szem�ly a lerajzolt cselekv�s el�tt, mit fog csin�lni k�s�bb, mi a j� benne, mi a rossz benne, mit �rez, mire v�gyik, mire van a legink�bb sz�ks�ge (Vass, 1996a). Megk�rdezhetj�k azt is, hogy ha a gyermek valamit megv�ltoztathatna a csal�drajzon, vajon mi lenne az; v�g�l �rdemes megk�rdezni a gyermekt�l, vajon sz�vesen �l-e ebben a csal�dban (O’Brien, Patton, 1974).

A kinetikus csal�drajz �rtelmez�se

A kinetikus csal�drajz �rtelmez�s�re is �rv�nyesek mindazok az alapelvek, amelyeket a projekt�v rajzok �rtelmez�sekor figyelembe kell venni. Ezek k�z�l a legfontosabbak az egyedi ism�rvek (sz�t�rszer� elemz�s) helyett az ism�rvek konzisztens mint�zatainak (egym�st t�mogat� grafikus jegyek) keres�se, a glob�lis rajzi sz�nvonal figyelembev�tele, az elemz�si kontextus kib�v�t�se, az �sszehasonl�t� elemz�s �s az objekt�v m�r�sek haszn�lata (Sehringer, 1983, 1999; Vass, 1996b, 1999c, 2000d; H�rdi �s munkat�rsai, 2000).

Burns �s Kaufman (1972; l�sd m�g Burns, 1982) k�zel 10 000 gyermekrajz feldolgoz�s�val alak�tott�k ki elemz�si rendszer�ket. A kinetikus csal�drajz �rtelmez�s�hez h�romf�zis� elemz�st javasolnak:

2. Az emberalakok �rt�kel�se: a t�rgyakat figyelmen k�v�l hagyva, az emberalakok interakci�inak, cselekv�seinek �s rajzi jegyeinek elemz�se.

3. A t�rgyak �rt�kel�se: az embereket gondolatban kihagyva, csak a t�rgyak poz�ci�j�t, hangs�lyoz�s�t, haszn�lat�t elemezz�k.

A j�l beilleszked�, eg�szs�ges gyermekek rajzaiban �ltal�ban fizikailag k�zel vannak egym�shoz a csal�dtagok, interakci�ban �llnak, �s a gyermek �letkor�nak megfelel� sz�nvonalon, k�zel azonos n�v�val �br�zoltak. Legt�bbsz�r megjelenik valamilyen f�nyforr�s is, az anya gyakran t�pl�l� jelleg� tev�kenys�get v�gez (p�ld�ul f�z), �s a teljes csal�di atmoszf�ra a b�k�t, a bens�s�gess�get sug�rozza (1. �bra). �ltal�nos negat�v jelz�sek (2. �bra) az izol�ci� b�rmilyen megjelen�se, az arctalans�g, az elfordul�s, a saj�t vil�gba mer�l�s a csal�ddal val� kapcsolat helyett, valamint a negat�v �rzelmeket (d�h, szomor�s�g, elutas�t�s stb.) kifejez� arckifejez�s a legal�bb “d” rajzi szem�lyis�gszintet (H�rdi, 1983) el�r� rajzokban. A kinetikus csal�drajz �rtelmez�sekor Burns �s Kaufman �t szempontot emel ki: 1. cselekv�sek, 2. az emberrajz jellemz�i, 3. elhelyez�s, t�vols�g �s interakci�s akad�lyok, 4. st�lus �s 5. szimb�lumok. Az al�bbiakban a saj�t tapasztalataink szerinti leggyakoribb, legfontosabb �rtelmez�si t�mpontokat foglaljuk �ssze, els�sorban Burns �s Kaufman (1972), valamint Knoff �s Prout (1985) munk�ira t�maszkodva. A szimb�lumok �rtelmez�s�t a sz�t�rszer� elemz�s elker�l�se miatt ebben a tanulm�nyban nem t�rgyalom (r�szletesen l�sd Vass, 2000e).

1. �bra. Glob�lisan pozit�v kinetikus csal�drajz

2. �bra. Negat�v jelz�sek a kinetikus csal�drajzban

1. Cselekv�sek

A kinetikus csal�drajz cselekv�selemz�se azon a metafor�n alapul, hogy az emberek k�z�tt egy k�zelebbr�l nem meghat�rozott “energia�raml�s” van. Ez az “ener­gia” az idegenek k�z�tt gyenge intenzit�s�, a nagyon k�zeli emberek k�z�tt viszont er�sebb intenzit�s�. Az “energia” �sszes�r�s�dhet vagy szimboliz�l�dhat t�rgyak form�j�ban, mint p�ld�ul a labd�z�sban; vagy inveszt�lhatjuk bizonyos dolgokba, mint p�ld�ul a saj�t testbe (grafikus megjelen�se a sat�roz�s). Az “energia” �raml�s�nak �tj�ban azonban akad�lyok is �llhatnak (rajzilag t�rgyak, dolgok, vonalak a k�t szem�ly k�z�tt).

Labda, labd�z�s. Az egyik leggyakoribb cselekv�s a kinetikus csal�drajzban a lab­d�z�s. A labdaj�t�kok bizonyos esetekben rivaliz�l�st vagy agresszi�t fejezhetnek ki a labd�val j�tsz� vagy a labd�val t�rben elv�lasztott szem�lyek k�z�tt. A labda nagy m�rete ebben az �rtelemben lehet a verseng�s ig�ny�nek kifejez�je. Burns �s Kaufman (1972) �rtelmez�se szerint amikor a labda c�lzottan valaki fel� ir�nyul, a gyermek nem csak szeretne, de k�pes is versenyezni a szem�llyel; ezzel szemben ha elker�li a c�lba vett szem�lyt, a testhez tapad vagy felfel� ir�nyul, akkor a gyer­mek nem tartja k�pesnek mag�t a verseng�sre. Amikor a rajzon m�sok j�tszanak, de a gyermek nem, f�lt�kenys�get gyan�thatunk a t�bbiekkel szemben; ha viszont csak � labd�zik mag�nyosan, akkor alkalmazkod�si probl�m�kra, szoci�lis elszige­telts�gre gondolhatunk. A fejre rajzolt labda ugyancsak szoci�lis g�tl�sokat fejezhet ki. Amikor az eg�sz csal�d egy�tt labd�zik, arra kaphatunk utal�st, hogy a gyer­mek sz�vesen vesz r�szt konstrukt�v, kompetit�v tev�kenys�gekben.

Az anya cselekv�sei k�z�l a leggyakoribb a f�z�s �br�zol�sa, melynek jelent�se �l­tal�ban a gyermeket t�pl�l�, szeretet�t kifejez�, a gyermek ir�nt gondoskod�k�nt reprezent�lt anya. A takar�t�s mot�vuma sokszor olyan any�t �br�zol, akinek fontosabb a h�z tisztas�ga, mint a csal�dtagokkal val� kapcsolat (az ilyen rajz sokszor k�nyszeres von�sokkal rendelkez� any�t �br�zol). Vasal� any�t Burns �s Kaufman (1972) tapasztalatai szerint a nagy szeretetig�nnyel rendelkez� gyermekek rajzolnak; a vasal�s az anyai melegs�get jelk�pezi.

Dolgoz� vagy aut�t vezet� ap�t olyan gyermekek rajz�ban tal�lhatunk, akiknek az �desapja perif�ri�lisan tartozik a csal�dhoz, �rzelmileg a gyermek nem integr�lja �t a csal�dba. Az autoriter vagy “kasztr�l�” �desap�k sokszor valamit v�gnak a rajzon (f�ny�r�s, fav�g�s stb.). A magas aktivit�si szint�nek (fut�s, sportol�s) �b­r�­zolt apa a gyermek alacsony �n�rt�kel�s�t jelezheti, m�g a gyermek fel� fordul� apa rajza a magasabb �n�rt�kel�s�, szoci�lisan �s a kort�rscsoportban jobban elfogadott gyermekek rajz�ban jelenik meg (l�sd m�g az al�bbiakban O’Brien �s Patton 1974-es eredm�nyeit is).

2. Az emberrajz jellemz�i

A fogak, a k�l�n�sen hegyesnek rajzolt ujjak vagy l�bujjak agresszi�t �s acting-out hajlamot jelezhetnek. A nagyon hossz� karok a saj�t szem�ly rajz�ban m�sok elutas�t�s�t, az elz�rk�z�s, a befel� fordul�s ig�ny�t mutatj�k; ugyanez m�s alakokban a gyermeket elutas�t�k�nt vagy f�lelmetesk�nt reprezent�lt szem�lyt jel�li. A k�t szem�ly k�z�tt megjelen�, extr�m hossz� karok a k�t szem�ly rivaliz�l�s�t �br�zolj�k. Az �tfirk�lt, sat�rozott vagy nagyon s�r�n �rny�kolt figura az emocion�lis probl�m�k jelenl�t�t mutatja. Amikor ez a jellegzetess�g egy specifikus testr�szen jelenik meg, az a testr�sz szimbolikus jelent�startom�ny�val kapcsolatos szorong�st, fix�ci�t fejezi ki. Az er�s sat�roz�s azonban az egym�ssal intenz�v interakci�ban l�v� csal�dtagokat is �sszekapcsolhatja; ha egy szem�lyre vagy t�rgyra �ssz­pontosul, akkor az adott szem�ly vagy t�rgy katexis�t, a vele kapcsolatos szorong�sokat jelzi. A saj�t szem�lyen az arc �resen hagy�sa alacsony �n�rt�kel�st jelez.
Soktag�k�nt �br�zolt csal�dot j� iskolai el�menetel�, pozit�v �nk�ppel rendelkez� gyermekek rajzaiban tal�lunk. A csal�dtagok egym�shoz viszony�tott magass�ga a csal�dtagok szubjekt�v fontoss�g�nak vagy pszichol�giai hat�s�nak mutat�ja (a nagy m�ret egy�tt j�r a nagyobb fontoss�ggal). Ha a gyermek mag�t ar�nytalanul kisebbnek �br�zolja a t�bbi csal�dtagn�l, ezzel kisebb�rt�k�s�gi �rz�seit, negat�v �nk�p�t vet�ti a pap�rlapra. Ha azonban nagyobbnak rajzolja mag�t, ezzel nem csak �n�rt�kel�s�r�l (t�lzott m�retk�l�nbs�g eset�n t�lkompenz�ci�r�l), de agresszi�j�r�l is �rulkodhat.

Amikor a saj�t alakot m�sik figur�hoz hasonl�nak (ruha, ir�nyok, arckifejez�s, formai jellemz�k) �br�zolja a gyermek, akkor ezzel a m�sik szem�ly fontoss�g�t, a vele val� identifik�ci�t mutatja meg (amit a m�r eml�tett anya-gyermek rajzok is meger�s�tenek).

Ha a saj�t alakot a pap�rlapon feljebb helyezi el, mint m�sokat, ezzel a dominancia ig�ny�t vagy a fokozott figyelem v�gy�t jelzi. Ha m�s szem�lyt rajzol feljebb, az az adott szem�ly dominanci�j�t reprezent�lja.

A csal�dtagok kihagy�sa �ltal�ban az emocion�lis probl�m�k jelz�se; az egyes konkr�t esetekben a kihagyott szem�ly fel� ir�nyul�, manifeszt�ci�j�ban letiltott agresszi�t mutathatja (gyakran figyelhet� ez meg az �jsz�l�tt testv�rn�l). A saj�t alak kihagy�sa kisebb�rt�k�s�gi �rz�seket, negat�v �nk�pet, a gyermek periferi�lis csal�di poz�ci�j�t jelzi.

Amikor a gyermek minden alakot p�lcikaemberk�nt rajzol, fontos megtudnunk, hogy k�r�sre kieg�sz�ti-e a rajzot. Ha igen, akkor val�sz�n�leg tesztszorong�s �ll a v�lasz h�tter�ben, ha nem, akkor a regresszi�ra mint stressz eset�n prefer�lt elh�r�t� mechanizmusra gondolhatunk (vegy�k azonban figyelembe, hogy p�lcikaember alacsony IQ eset�n is megjelenhet). Ha csak egy-egy szem�lyt �br�zol p�lcikaemberk�nt a gyermek, az nem specifikus jegyk�nt emocion�lis probl�m�kat, specifikus �rtelemben pedig a reprezent�lt szem�llyel kapcsolatos szorong�st, v�dekez�st, dacot, szeg�nyes �rzelmi kapcsolatot jelzi.

A nem term�szetes alakok (robot, animalisztikus von�sok) a realit�svizsg�lat gyenges�g�t, bizarr form�ban �br�zolva nagyobb gyermekekn�l �s serd�l�kn�l a gondolkod�szavar, esetleg pszich�zis lehet�s�g�t vetik fel.

3. Az elhelyez�s �s a t�rbeli t�vols�gok �rtelmez�se

A saj�t alak k�zel rajzol�sa m�sik szem�lyhez azt mutatja, hogy a gyermek szereti a reprezent�lt csal�dtagot, szeretne k�zelebb ker�lni hozz�, vagy t�bb figyelmet ig�nyel t�le (serd�l�kn�l azonban m�r kev�sb� m�k�dik ez a t�pus� projekci�). Amikor a gyermek k�zel rajzolja mag�t a sz�l�h�z, ezzel a r� ir�nyul� figyelem �s elfogad�s ig�ny�t, valamint az identifik�ci�t �br�zolja; a t�vols�g ezzel szemben az elszigetelts�g �s elutas�totts�g �rz�seit jelen�ti meg. A saj�t alak �s az anya k�z�tt l�v� b�rmilyen fizikai akad�ly az any�t�l val� pszichol�giai t�vols�got reprezent�lja.
A megn�velt figur�k (p�ld�ul dobozokra helyezve) rivaliz�ci�t, dominanciaig�nyt jeleznek. Ha mag�t rajzolja nagyobbra a gyermek, ezzel gyakran azt a v�gy�t is kifejez�sre juttatja, hogy id�sebb szeretne lenni.

Ha a t�bbiek egy csoportban vannak, a saj�t alak pedig t�volabb ker�l a csoport­t�l, akkor a gyermek olyannak �szleli mag�t, mint aki nem tagja a csoportnak, akit kihagynak a k�z�s dolgokb�l; egy�tt j�rhat ez �rzelmi elz�rk�z�ssal, az �nelfogad�s hi�ny�val, a csal�d �ltali elutas�totts�g �rz�s�vel, kialakulatlan t�rsas k�szs�gekkel is. A k�t sz�l� k�z� rajzolt saj�t alak a t�lzottan v�dett vagy t�bb sz�l�i figyel­met ig�nyl� gyerekekn�l fordul el�. Az interakci�k hi�nya (nem fordul egym�s fel� egyetlen alak sem, egym�snak oldalt vagy h�ttal fordul� alakok, izol�lt interakci�t v�gz� alakok) a csal�don bel�li kommunik�ci� szeg�nyess�g�re utal. Amikor a sz�­­l�k nem l�pnek interakci�ba m�s alakokkal, a gyermek a sz�l�k �ltali el­uta­s�­totts�got �rezhet. A saj�t alak elforgat�sa a csal�di beilleszked�s probl�m�it, az el­utas�totts�g �rz�s�t vagy a figyelem ig�ny�t mutatja. A csal�dtagok lerajzol�si sor­rendje �ltal�ban az �letkori sorrendet k�veti, ahol az emberalak m�rete az �letkor­ral egy�tt n�; az ett�l elt�r� sorrend a reprezent�lt szem�ly relat�v fontoss�g�t jelzi.

4. Formai jegyek, st�lus

K�r�lbel�l hat�ves kort�l kezd�d�en a nagyon aszimmetrikus rajz impulzivit�st, a t�lzott r�szletez�s vagy a t�rgyak perszever�ci�ja k�nyszeress�get, bizonytalans�got, szokatlanul nagyra rajzolt fejjel egy�tt az intellektualiz�ci� mint elh�r�t� me-chanizmus preferenci�j�t jelzi. A rad�roz�s a reprezent�lt alakkal kapcsolatos ambivalenci�t, konfliktust mutathatja.

A kompartmentaliz�ci� a csal�dtagok tudatos elhat�rol�sa a lap teljes hossz�n v�gigterjed�, egyenes vonalakkal, p�ld�ul dobozokba, t�glalapokba rajzol�s form�j�ban (3. �bra). A kompartmentaliz�ci� Burns �s Kaufmann (1972) megfigyel�sei

3. �bra. Kompartmentaliz�ci�

szerint a gyermek ig�ny�t mutathatja arra, hogy elh�z�djon, elhat�rolja �nmag�t �s �rz�seit m�sokt�l a csal�dban (szoci�lis izol�ci�; a szeretetet nem lehet ny�ltan kifejezni). Mutathatja az elutas�totts�g �rz�s�t, a f�lelmet m�s csal�dtagokt�l, vagy a ny�lt kommunik�ci� hi�ny�t. Ha a kompartmentaliz�ci� mellett minden csal�dtag k�l�n tev�kenykedik a rajzon, az a csal�d egys�g�nek hi�ny�t, �sszetartoz�s�nak lazas�g�t jelzi. Amikor azonban k�t vagy t�bb alakot hat�rol k�r�l a gyermek, ezzel ink�bb azt fejezi ki, hogy intenz�ven foglalkoztatja �t az �br�zolt szem�lyek kapcsolata. Ritka, de mark�ns jegy a pap�rlap hajtogat�s�val l�trehozott kompartmen­ta­li­z�ci�: s�lyos szorong�sn�l, akut �rzelmi probl�m�kn�l jelenik meg. A kom­part­men­taliz�ci� el�fordul�si gyakoris�g�t gyermekekn�l, klinikai popul�ci�ban Burns �s Kaufman (1972) 20,8%-osnak, a pap�rlap hajtogat�s�val l�trehozott kom­partmentaliz�ci��t 2,1%-osnak tal�lta.

Az enkapszul�ci� megjelen�sekor a gyermek n�h�ny (de nem az �sszes) alakot hat�rol k�rbe egy t�rgy k�rk�r�s vonalaival (p�ld�ul ugr�k�t�llel, rep�l�g�ppel, aut�­val), melyek nem terjednek v�gig a pap�rlap teljes hossz�n (4. �bra). Ez a st�lusjegy az �rzelmi probl�m�kkal k�zd� gyermekek rajzaiban fordul el�, �s az �br�zolt szem�lyek kiz�r�s�nak, elt�vol�t�s�nak v�gy�t mutathatja. Ha k�t szem�lyt z�r k�r­be ezen a m�don a gyermek, azzal gyakran a k�zt�k l�v� szoros kapcsolatot �br�zolja. Az el�fordul�si gyakoris�got a m�r eml�tett popul�ci�ban Burns �s Kaufman (1972) 13%-nak tal�lta.

4. �bra. Enkapszul�ci�

A pap�rlap fels� r�sz�nek lev�laszt�sa egyn�l t�bb, a lap teljes sz�less�g�n v�gigh�z�d� vonallal (m�g akkor is, ha ez felh� vagy valamilyen t�rgy r�v�n t�rt�nik) akut szorong�ssal, diff�z f�lelmekkel j�r egy�tt. Ugyanez a lap alj�n (5. �bra) olyan gyermekek rajzaiban fordul el�, akik neh�z helyzetben lev�, ingatag, bizonytalan csal�dban �lnek, ahol k�l�n�sen fontoss� v�lik a biztons�g, a stabilit�s sz�ks�glete. Hasonl� az �rtelmez�se a keresztez�d� vonalakkal besat�rozott talajvonalnak is; min�l sz�lesebb a besat�rozott s�v �s min�l intenz�vebb a sat�roz�s, ann�l s�lyosabb a zavar.

5. �bra. A lap als� r�sz�nek lev�laszt�sa

Az al�h�zott alakok (6. �bra; legal�bb k�t vonallal vagy ism�tl�dve al�h�zva) az �br�zolt szem�ly �s a gyermek ingatag, bizonytalan kapcsolat�ra utalnak. Az el�fordul�si gyakoris�gokat Burns �s Kaufman (1972) a fels� lev�laszt�sn�l 4,2%-nak, az als� lev�laszt�sn�l 12%-nak, �s az al�h�zott alakokn�l 9,9%-nak tal�lta.

6. �bra. Al�h�zott figur�k

Az �sszes alak margin�lis �br�zol�sa, ha a lap egyetlen sz�l�n tal�lhat�ak, a k�z�s dolgokb�l val� kivonul�st, elh�z�d�st, illetve �rzelmi besz�k�l�st vagy f�gg�s�get jeleznek (el�fordulhat azonban alacsony IQ vagy mozg�skoordin�ci�s probl�m�k eset�n is). Amikor a gyermek a lap h�toldal�ra rajzol valakit, akkor (t�bbnyire indirekt) konfliktust gyan�thatunk a szem�llyel val� kapcsolatban; ugyanez a saj�t alak­n�l visszah�z�d�, a csal�d �ltal elutas�tott gyermekekn�l fordul el�. Az elutas�t�s egy finomabb, latens, de hasonl� jelent�s� form�ja, ha sok�ig csak b�mul a lapra a szem�ly, �s nem rajzol.

Az “X-szindr�ma” (7. �bra) egy rajzolt t�rgyban mark�nsan megjelen�, hangs�lyozott (azaz �rny�kolt vagy meger�s�tett) keresztez�d� vonalakat jelenti, amikor a t�rgy valakihez kapcsol�dik a rajzban (p�ld�ul a vasal�deszka l�bai, amely az any�­hoz tartozik). Jelent�se az er�k-ellener�k konfliktusa, az er�s felettes �n, a fokozott tudatoss�g ig�nye. Gyakran azokat a szem�lyeket jel�li a gyermek a rajzon, akikkel er�sen ambivalens.

7. �bra. Az “X-szindr�ma”

Ha a gyermek elkezd valamit rajzolni, majd abbahagyja a megkezdett rajzot �s egy m�sikat rajzol meg helyette, ezzel esetenk�nt az els� rajz tartalm�t�l vagy dinamik�j�t�l val� nagyfok� f�lelm�t �rulhatja el (az eredeti helyett egy pszichol�giailag biztons�gosabb rajzot k�sz�t).

A kinetikus �llatcsal�d

A kinetikus �llatcsal�d (Animal Kinetic Family Drawing, AKFD) rajz�t Jones (1985) javasolta abb�l a meggondol�sb�l, hogy az �llatok a tudattalan impulzusok, projekci�k szimb�lumai, �s t�kr�zik a gyermek val�di, tudattalan �rz�seit saj�t csal�dj�r�l. A szerz� szerint a kinetikus �llatcsal�d indirektebb, semlegesebb t�ma a ki­netikus csal�drajzn�l, ez�rt kev�sb� mozg�s�tja az elh�r�t� mechanizmusokat. Az �llat gyakori mot�vum a gyermekek m�s projekt�v v�laszaiban is (szabadrajzban, Rorschach-tesztben stb.).

A m�dszerr�l kev�s szakirodalmi adat van, az �llatrajzokr�l �s az �llatcsal�d �rtelmez�s�r�l azonban sok tanulm�nyt tal�lunk (Schwartz, Rosenberg, 1955; Brem-Gr�ser, 1957; Kos, Bierman, 1973; Av�-Lallemant, 1976; Gmelin, 1978; H�rdi, 1991). Saj�t gyakorlatunkban azonban igen hasznosnak tal�ltuk a technik�t, ez�rt r�viden (az �ltal�nos �llatszimbolika ismertet�se n�lk�l) bemutatjuk. Az instrukci� a k�vetkez�: “Rajzolj egy �llatcsal�dot �gy, hogy minden �llat csin�ljon valamit. Rajzolj eg�sz �llatokat. Teh�t minden �llat csin�ljon valamit - v�gezzen valamilyen cselekv�st.” (“Draw a picture of a family of animals, doing something. Try to draw whole animals, not cartoons or stick animals. Remember, make every animal doing something-some kind of action”, 189.) A rajz elk�sz�lte ut�n meg kell k�rdezni, kik alkotj�k az �llatcsal�d tagjait, h�ny �vesek, �s azt, hogy ha a gyermek egy �llatgyerek volna a rajzon, akkor melyik �llat lenne.

Jones (1985) 6–10 �ves gyermekek (elv�lt sz�l�k gyermekei vs. teljes csal�dban �l� gyermek) KFD �s AKFD rajzait hasonl�totta �ssze. Kis elemsz�m� mint�j�n (n = 38) statisztikai k�l�nbs�geket nem tal�lt, azonban sz�mos, klinikailag relev�ns egyedi mint�zatot azonos�tott. �rdekes p�ld�ul, hogy m�g az elv�lt sz�l�k gyermekeinek 40%-a rajzolt k�l�nb�z� �llatfajokat a kinetikus �llatcsal�drajzban, ugyanez az ar�ny a kontrollcsoportban csak 5% volt. Az elt�r� faj� �llatok kombin�l�sa a gyermeknek azt az �rz�s�t fejezheti ki, hogy a csal�d nem egys�ges, nem tartozik �ssze.

A kinetikus csal�d- �s �llatcsal�drajz klinikai alkalmaz�s�nak illusztr�ci�ja

Az al�bbiakban r�viden ismertet�nk egy esetet, amely bemutatja a kinetikus csal�drajz �s a kinetikus �llatcsal�drajz klinikai alkalmaz�s�t.

A csal�drajzban (8. �bra) a terapeuta a szabad projekci� miatt nem a saj�t csal�d rajz�t, hanem egy �ltal�nos csal�dot k�rt (“Rajzolj egy csal�dot”). A csal�d m�g­is olyan n�gytag�, nukle�ris csal�d lett, amely Tam�s saj�t csal�dj�t reprezen­t�lja. Harmonikus, egys�ges, glob�lisan pozit�v csal�dot �br�zol, ahol sz�mos ked-

8. �bra. Tam�s csal�drajza

ve­z� jelz�st tal�lunk: testi kontaktust (egym�s kez�t fog� csal�dtagok), kis t�ri t�­-vols�gokat a csal�dtagok k�z�tt (egyetlen csoportot k�peznek), szoros anya-gyerek kapcsolatot (Tam�s az �desanya kez�t fogja), ar�nyos m�retviszonyokat. A rajzon a leg�rdekesebb a testv�r transzform�ci�ja p�ly�ba burkolt kisbab�v� �s az apa felemel�se (f�gg�leges eltol�s a lapon felfel�). Alacsony �n�rt�kel�sre utalnak azonban a szok�sosn�l kisebb m�ret� alakok, a rajzi szukcesszi� (�nmag�t rajzolja utolj�ra) �s a saj�t alak bizonytalan testtart�sa: Tam�s belekapaszkodik �desanyja kez�be, aki sz�tvetett l�bbal, magas cip�ben, bar�ts�gtalan arccal �ll. Az apa a testv�rrel foglalkozik.

A kinetikus csal�drajzon (9. �bra) Tam�s el�sz�r mag�t rajzolta le (“Kos�rlabd�zok, a b�ntet�r�l r�dobom a labd�t”), majd az any�t (“Anyuk�m, biciklizik”), ezut�n az ap�t (“Apu, r�r�gja a labd�t a kapura”), v�g�l a testv�rt (“Kistestv�rem, kapusk�nt v�d”). A rajzr�l alkotott els� benyom�s egy mozgalmas, akt�v, ugyanakkor sz�tsz�rt csal�d, ahol az apa a testv�rrel foglalkozik, az anya mindenki m�st�l k�l�n�ll� tev�kenys�get v�gez, Tam�s pedig mag�nyosan j�tszik egy csapatj�t�kot, kifel� d�lve a csal�db�l. Az anya �s Tam�s fizikai t�vols�ga ambivalens: szorosan egym�s mellett vannak ugyan, m�gis h�tat ford�tanak egym�snak, �s a bicikli kereke Tam�s l�b�t nyomja. Az anya m�ret�ben is, formailag is kisl�nyszer�, a ker�kp�rral a testv�r-apa di�d fel� halad. Tam�s idealiz�lva, sz�les v�llakkal, er�snek, nagynak

9. �bra. Tam�s kinetikus csal�drajza

A kinetikus csal�drajz hipot�zisei szerint a labd�z�s lehet a rivaliz�ci� kifejez�d�se. Rivaliz�ci�t az apa-testv�r di�dban l�tunk (ahol az apa gener�lja), valamint Tam�sn�l, de n�la g�tolt form�ban (felfel� ir�ny�tott, fejre rajzolt labda). Tam�s nem vesz r�szt abban, amit az apa �s a testv�r csin�l (f�lt�kenys�g). Tam�s arctalans�ga �s a magas aktivit�si szint�nek �br�zolt apa Tam�s alacsony �n�rt�kel�s�t jelzi.
Az ember�br�zol�st v�ve figyelembe, az apa hegyes ujjai, a sportcip� t�sk�i �s a hegyesen �gnek �ll� haj az apa autoriter agresszi�j�r�l tan�skodnak. A saj�t alak �s az anya k�z�tt l�v� fizikai akad�ly (bicikli) kettej�k pszichol�giai t�vols�g�t jelzi. Tam�s �nmag�t az ap�n�l is nagyobbnak rajzolja (fenyegetett �n, t�lkompenz�­ci�), �s feljebb ker�l a pap�ron, mint a testv�r (domin�lni akar felette; a saj�t alak algoritmusokkal m�rt s�lypontja k�tszer olyan magasan tal�lhat� a lapon, mint a testv�r�). K�zel rajzolja mag�t az any�hoz, t�vol az ap�t�l, amivel az any�t�l v�rt figyelem �s elfogad�s ig�ny�t �br�zolja; a t�vols�g az ap�t�l ezzel szemben az �rzel­mi elszigetelts�g, elutas�totts�g �rz�seit jelen�ti meg. Tam�s elfordul�sa a csal�d­t�l kifejezheti azt is, hogy kamaszodik �s keresi a saj�t �tj�t.

A kinetikus �llatcsal�drajzhoz (10. �bra) Tam�s a k�vetkez�ket f�zi hozz�: “A nyuszi �s a tekn�s versenyt fut, a r�ka, a kenguru �s a kenguru kisbab�ja sakkozik”, “a p�k tarzanozik (= l�g, himb�l�zik a k�t�len), a krokodil �s a c�pa pedig fog�csk�zik, �k testv�rek, mellett�k az aljn�v�nyzet”. Tam�s legsz�vesebben a nagy kenguru lenne, mert az “nagyot tud ugrani, �s csoportokban �l,… ha egy nagy vad, egy h�sev� meg akarna enni, akkor el�zn�nk csoportszellemmel”. Asszoci�ci�iban a p�k f�lelmet hordoz� �llat (“iszonyat”, mondja), a kiskenguru pedig “mafl�cska, z�ldf�l�, nem szokott hozz� az �j �let�hez, kik�z�s�tik a nagy �llatok, p�ld�ul az elef�nt”.

A rajz izol�lt csoportokat, p�ros interakci�kat, azaz sz�ttagol�d� csal�dot mutat be, ahol a k�zponti mot�vum a verseng� rivaliz�l�s (versenyfut�s, fog�cska, sakkoz�s; a kenguru nagyot tud ugrani). Ugyanehhez a k�pzetk�rh�z tartozik a tulajdons�gok has�t�sa, polariz�l�sa (a ny�l gyors, a tekn�s lass�). Az �llatv�laszt�sok

10. �bra. Tam�s kinetikus �llatcsal�drajza

ban �ltal�ban a f�lelem �s az agresszi� domin�l (p�k, r�ka, krokodil, c�pa nagy fogakkal). A krokodil mint a testv�r�llatok egyike kr�nikus testv�rf�lt�kenys�get jelez (Gmelin, 1978). A ny�l a csal�drajz-irodalomban a szorong�st gener�l� csal�di szitu�ci�t; a p�k a “gonosz”, illetve a f�rfias karakter�, szorong�st kiv�lt� any�t (Kos, Biermann, 1973), a problematikus anya-gyerek kapcsolatot �s a testv�rkonfliktust szimboliz�lja. A nagy kenguru has�ban megb�j� kiskenguru a du�l­uni� archaikus v�gy�t fejezi ki (a gyermeket megv�d� anya ut�ni v�gy, egy�tt a szorong�s jelz�s�vel: Gmelin, 1978). A ragadoz� testv�r�llatok enkapszul�ci�val izol�ltak: v�gyaiban azonosul a sikeres testv�rrel, kettej�k riv�lis kapcsolat�ba sok pszich�s energi�t, libid�t inveszt�l. A rajz sok mozg�sos elemet tartalmaz: nyugtalans�g, k�sztet�s mozg�sos aktivit�sra a bels� fesz�lts�g levezet�s�hez, ami abban a fokoz�d� impulzivit�sban is megnyilv�nul, amelyet a sakkt�bla kock�inak szab�lytalans�g�ban (�s �ltal�ban a rajz d�ledez�, g�rbe form�iban, aszimmetri�j�ban, valamint a t�g hat�rok k�zt fluktu�l� nyom�ser�ss�gben) l�tunk. A f�lelmetes p�k h�l�ja, amely a fa k�r� tekeredik, a megk�t�z�tts�get, a tehetetlens�g�rz�st fejezheti ki (a mot�vum felbukkan m�r az els� csal�drajzban, a “g�zsba k�t�tt” p�ly�s bab�ban), a t�l er�s, utol�rhetetlen ap�t�l val� szorong�s miatt. Erre utalnak a szorong�st kelt� �llatok, a nagy vad, a h�sev�, amely meg akarja enni, valamint az asszoci�ci�kban szerepl� elef�nt, aki kik�z�s�ti a mafl�cska kiskengurut.
�sszes�tve a h�rom rajzot, a k�vetkez� mint�zatokat ismerhetj�k fel: a csal�d sz�ttagol�d�sa h�rom r�szre (anya-Tam�s-az apa �s a testv�r di�dja); frusztr�lt rivaliz�l�s az ap�val �s a testv�rrel, testv�rf�lt�kenys�g; a j� k�pess�gek ellen�re alacsony �n�rt�kel�s; frusztr�lt k�t�d�s az any�hoz, a szorosabb k�tel�k v�gy�val; az apa Tam�s fant�zi�iban b�ntet�, fenyeget� karaktert hordoz; az �ltala okozott szorong�s ellen Tam�s azonosul�ssal v�dekezik.

A rajzokb�l kibontakoz� klinikai k�pet a csal�di anamn�zisen k�v�l egy kor�bbi logop�diai-pszichol�giai szakv�lem�ny �s Tam�s metamorf�zis-tesztje is meger�s�ti. Tam�s szorong�s�t mutatja, hogy Tam�s az anya kez�t fogva alszik el minden este, �jszak�nk�nt �tmegy a sz�l�kh�z aludni, �s szorong att�l, hogy bet�rnek hozz�juk. A szakv�lem�ny Tam�st kiemelked� logikus gondolkod�ssal rendelkez�, testv�r�vel m�r az �vodai csoportban is rivaliz�l�, negat�v �nk�pe miatt alacsony besz�dk�sztet�s� gyermeknek �rja le. A metamorf�zis-teszt alacsony �n�rt�kel�st, szorong�st, a n�rcisztikus t�kr�z�s ig�ny�t, teljes�tm�nycentrikus attit�d�t �s kora�retten internaliz�lt, irre�lis, ez�rt frusztr�l� feln�tt �rt�keket mutat.

A kinetikus csal�drajz �rt�kel�se

A kinetikus csal�drajzr�l objekt�v sk�l�k is rendelkez�sre �llnak. Ezek k�z� tartozik O’Brien �s Patton (1974) �rt�kel�si rendszere, melyben k�l�n pontozza a cselekv�seket, az emberrajz jellemz�it, az elhelyez�st, a t�vols�gokat �s az inter­akci�s akad�lyokat. Eredm�nyeik szerint a manifeszt szorong�st legjobban az apa aktivit�si szintje jelzi el�re (min�l er�sebb �s akt�vabb az apa, ann�l nagyobb a gyermek szorong�sa). Az �nfogalom (self-concept) pozitivit�s�t ugyancsak az apa aktivit�si szintje (ford�tott ar�nyoss�ggal) mutatja a legmegb�zhat�bban; a szoci�lis �nfogalom pozitivit�sa a saj�t alak fel� fordul� ap�val mutat szoros kapcsolatot.
Wright �s McIntyre (1982) feln�ttek vizsg�lat�ra dolgoztak ki olyan depresszi�sk�l�t (Family Drawing Depression Scale, FDDS), amely a kinetikus csal�drajzban �rt�keli a depresszi�s rajzi jellegzetess�geket. A feln�tt depresszi�s betegek gyakran kihagyj�k magukat a csal�drajzb�l. Ha megrajzolj�k �nmagukat, akkor ki­sebbnek �br�zolj�k a saj�t alakot m�s szem�lyekn�l, fizikailag t�vol ker�lnek a pa­p�rlapon a csal�dtagokt�l, �s nem �llnak vel�k interakci�ban, p�ld�ul vonalakkal, t�rgyakkal szigetelik el magukat. Nemcsak a saj�t alak, de a csal�d eg�sze is kev�s interakci�t �br�zol. A saj�t alak �s a csal�d eg�sze k�l�n-k�l�n is kev�s mozg�st, energi�t mutat; a saj�t alakon nem ismerhet� fel �rdekl�d�s a k�rnyezet ir�nt (p�ld�ul sport, hobbi, term�szet nem jelenik meg a k�pen). Sok �res t�r marad szabadon a lapon, �s rem�nytelens�g �rz�dik a k�p eg�sz�b�l. Az FDDS klinikai hasznoss�g�t meger�s�ti Peek �s Sawyer (1988) vizsg�lata is, akik kr�nikus f�jdalom-szimdr�m�ban szenved� betegek k�z�l a sk�la alkalmaz�s�val ki tudt�k v�lasztani a depresszi�s szem�lyeket.

Fontos megeml�teni Tharinger �s Stark (1990) vizsg�lat�t, akik egy 37 item­b�l �ll� pontrendszert hasonl�tottak �ssze egy n�gyitemes, glob�lis-holisztikus �rt�ke­l�si rendszerrel. A glob�lis v�ltoz�k a k�vetkez�k voltak: a csal�dtagok hozz�f�r­hetetlens�ge egym�s sz�m�ra; a csal�dtagok elfoglalts�ga; a rajz m�g�tt �ll� kedvez�tlen csal�dstrukt�ra �s a csal�dtagok figur�inak emberszer�s�ge (a grafikus megjelen�t�s m�dja). A szerz�k szerint a n�gy item �gy v�lik �rtelmezhet�v�, ha belehelyezz�k magunkat a rajzba, lehet�leg a gyermek poz�ci�j�ban. A tanulm�ny az�rt figyelemre m�lt�, mert az apr�l�kos k�dol�si le�r�st intuit�v, glob�lis de­fi­n�­ci�val helyettes�t� m�dszer sokkal jobban k�l�nbs�get tett a vizsg�lt csoportok k�z�tt, mint a 37 itemes sk�la (a glob�lis elemz�sr�l l�sd Vass, 1996b; V�rfin� Koml�si �s munkat�rsai, 1996).

A kinetikus csal�drajz reliabilit�s�ra �s validit�s�ra ugyanaz �rv�nyes, mint a rajzvizsg�latokra �ltal�ban: az el�gtelen k�drendszerrel v�gzett vizsg�latok, az egyetlen v�ltoz�t alkalmaz� vagy az alapvet� moder�torv�ltoz�kat (�letkor, nem, SES, IQ stb.) figyelmen k�v�l hagy� tanulm�nyok alacsony teszt-reteszt, illetve interrater reliabilit�st, tov�bb� alacsony konstruktvalidit�st mutatnak (Martin, 1955; McPhee, Wegner, 1976). A t�bbv�ltoz�s elemz�ssel elv�gzett vizsg�latok eredm�nyei (p�ld�ul Sims, 1974; Cook, 1991) ezzel szemben klinikailag is hasznos�that�, mark�ns eredm�nyekr�l sz�molnak be. Ugyancsak fontos a glob�lis-holisz­tikus elemz�s, amelynek kiv�l�, m�dszertanilag is k�vetend� p�ld�ja Tharinger �s Stark (1990) eml�tett vizsg�lata.

A kinetikus csal�drajz alapvet�en k�tf�lek�ppen haszn�lhat�. Ha pszicho­met­riai �rtelemben vett teszt helyett hipot�zisgener�l� eszk�znek fogjuk fel, akkor szerepe a klinikus sz�m�ra olyan pszichodiagnosztikai hipot�zisek megalkot�sa, melyek tov�bbi igazol�st k�v�nnak. Ha szigor� �rtelemben vett tesztk�nt akarjuk haszn�lni (amelyre egy�bk�nt a m�dszer �g�retes perspekt�v�kat k�n�l), akkor viszont az �letkort �s m�s fontos moder�torv�ltoz�kat figyelembe vev� norm�kra van sz�ks�g (p�ld�ul milyen �letkorban mi a leggyakoribb rajzol�si sorrend, milyen m�ret�ek fi�kn�l-l�nyokn�l az egyes sz�l�k stb.), tov�bb� j�l megtervezett relia­bi­lit�s‑, illetve validit�svizsg�latokra. Ez ut�bbiak legfontosabb alapelvei az objekt�v, reproduk�lhat� �rt�kel�si rendszer haszn�lata, a glob�lis-holisztikus elemz�s, vala­mint az egyedi grafikus jegyek helyett a komplex mint�zatok felt�rk�pez�se olyan t�bbv�ltoz�s statisztikai elj�r�sokkal, mint a cluster­anal�­zis, a l�p�senk�nti disz­kri­mi­nanciaanal�zis (Vass, 1998b, 1999a), a t�bbsz�r�s reg­resszi�­anal�zis vagy a t�bb­dimenzi�s sk�l�z�s (Brown �s munkat�rsai, 1987).

�sszegz�sk�ppen meg�llap�thatjuk, hogy a kinetikus csal�drajz meg�t�l�se ked­ve­z� a projekt�v pszichodiagnosztik�ban (l�sd p�ld�ul Falk 1981-es kritikai tanul­m�ny�t). A nemzetk�zi szakirodalomban megjelent publik�ci�k sz�ma alapj�n a ki­netikus csal�drajz a leggyakrabban alkalmazott csal�drajzm�dszer (Knoff, Prout, 1985), amelyet el�szeretettel alkalmaznak nem csak a klinikumban, de empirikus vizsg�latokban is. Meg�t�l�s�t az nehez�ti, hogy - mint a projekt�v rajzokn�l �ltal�ban - sok empirikus tanulm�ny m�dszertanilag egyszer�en alkalmat­lan val�di k�vetkeztet�sek levon�s�ra (a m�dszertanr�l l�sd Hammer, 1969; Knoff, Prout, 1985; Handler, Habenicht, 1994; Vass, 1996b, 1998c, 2000d).
A projekt�v m�dszerek vizsg�lat�hoz megfelel� m�dszertant alkalmaz� vizsg�latok eredm�nyei azonban �g�retesek, �s igazolni l�tszanak L. B. Amesnek, a Projekt�v M�dszerek T�rsas�ga (Society for Projective Techniques) eln�k�nek 1972-es v�lem�ny�t, aki a kinetikus csal�drajzot jelent�s�g�ben a Rorschach-teszt mell� �ll�tja, �s a “projekt�v technik�k �gboltj�n ritk�n felt�n�, f�nyes csillagok” (V. oldal) egyik�nek tartja. Saj�t tapasztalataink egybecsengenek Ames lelkes szavaival, melyet e tanulm�ny befejez�sek�nt egy kiss� b�vebben is id�z�nk:

“B�rki, aki a KFD tesztet haszn�lja, �lvezettel tapasztalhatja azt az izgalmat, hogy az emberi viselked�s m�r�s�nek egy b�mulatosan hat�kony, �j m�dszere kezdetein�l lehet jelen. Az elj�vend� �vek sokat �g�rnek ennek az �j m�dszernek. A KFD val�di hozz�j�rul�st ny�jthat minden klinikus projekt�v eszk�zt�r�hoz. V�lem�nyem szerint e tesztnek nagy j�v�je lesz mindazokn�l a szakemberekn�l, akik munk�jukban fontosnak tartj�k a gyermekrajzok meg�rt�s�t �s �rtelmez�s�t - a gyermekrajzoknak, melyek olyan sokat mond­­hatnak �s mondanak nek�nk arr�l, hogy milyenek a gyermekek, melyek a probl�m�ik �s milyennek l�tj�k az �letet.” (Burns, Kaufman, 1972, Bevezet�s, VIII.)

IRODALOM

Abegg, W. (1973) Der Familientest. Werner Classen, Z�rich

Abraham, A. (1991) The inner group: its manifestation in drawings and in the actual group. Group, 15, 28–38.

Ames, L. B. (1972) Introduction. In Burns, R. C., Kaufman, S. H. Actions, Styles and Symbols in Kinetic Family Drawings (K-F-D): An Interpretative Manual. V–VIII. Brunner/Mazer, New York

Av�-Lallemant, U. (1976) Kinder zeichnen ihre Eltern: Erlebnis und Ausdruck in Tierbildern. Walter, Olten

Biermann, G. (1962) Die Familien-Neurose in ihrer Projektion im Familien-Zeichentest. Psyche, 16, 127–141.

Borelli-Vincent, M. (1965) L’expression des conflits dans le dessin de la famille. Revue de Neurospychiatrie Infantile, 13, 45–65.

Brem-Gr�ser, L. (1957) Familie in Tieren. Ernst Reinhardt, M�nchen/Basel

Brown, J. M., Henderson, J., Armstrong, M. P. (1987) Children’s perceptions of nuclear power stations as revealed through their drawings. Journal of Environmental Psychology, 7, 189–199.

Burns, R. C. (1982) Self-Growth in Families: Kinetic Family Drawings (K-F-D). Brunner & Mazel, New York

Burns, R. C., Kaufman, S. H. (1970) Kinetic Family Drawings (K-F-D). An Introduction to Understanding Children through Kinetic Drawings. Brunner & Mazel, New York

Burns, R. C., Kaufman, S. H. (1972) Actions, Styles and Symbols in Kinetic Family Drawings (K‑F‑D): An Interpretative Manual. Brunner & Mazel, New York

Cook, K. M. (1991) Integrating Kinetic Family Drawing into Adlerian Life-Style interviews. Individual Psychology, 47, 521–526.

Corman, L. (1964) Le test du dessin de famille dans la pratique m�dico-p�dagogique. P.U.F., Paris

Corman, L. (1965) Le test du dessin de famille. Revue de Neuropsychiatrie infantile, 13, 67–80.

Croco, L., Suziot, M. (1968) Une dimension profonde dans l’analyse du dessin de la famille chez l’enfant: le sch�ma corporel. Enc�phale, 57, 34–39.

Falk, J. D. (1981) Understanding children’s art: An analysis of the literature. Journal of Personality Assessment, 45, 465–473.

Feuer, M. (1992) “Elrontott” csal�drajzok szerepe a gyermek-pszichodiagnosztik�ban. In Feuer M., Popper P. (szerk.) Gyerekek, sz�l�k, pszichol�gusok. (Pszichol�giai m�hely 9.) 95–115. Akad�miai Kiad�, Budapest

Gillespie, J. (1989) Object relations as observed in projective Mother-and-Child drawings. The Arts in Psychotherapy, 16, 163–170.

Gmelin, O. F. (1978) Mama ist ein Elefant. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart

Goodenough, F. L. (1926) Measurement of Intelligence by Drawings. Harcourt, Brace and World, New York

Hal�sz A. (1993) A csal�drajz jelent�s�ge a gyermekter�pi�ban. In A gyermek-pszichoter�pia elm�lete �s gyakorlata III. 2–1642. Nemzeti Tank�nyvkiad�, Budapest

Hammer, E. F. (1969) Draw-a-Person: Back against the wall? Journal of Consulting and Clinical Psychology, 33, 151–156.

Handler, L., Habenicht, D. (1994) The Kinetic Family Drawing Technique: A review of the literature. Journal of Personality Assessment, 62, 440–464.

H�rdi I. (1983) A dinamikus rajzvizsg�lat. Medicina K�nyvkiad�, Budapest

H�rdi I. (1991) Dinamikus �llatrajzvizsg�lat. Psychiatria Hungarica, 6, 279–290.

H�rdi I., Adorj�ni F., Hajnal �., Moussong-Kov�cs E., T�nyi T., Trixler M., Vass Z. (2000) A k�pi kifejez�d�s �s m�v�szeti ter�pia jelene �s perspekt�v�i - az ezredfordul�n. Magyar Pszichi�triai T�rsas�g VIII. V�ndorgy�l�se, Gy�r, 2000. janu�r 26–29. Abstracts p. 106.

H�rdi, I., Sa�ghy, M. (1982) The Problem of the Stick-Figure. In Andreoli, V. (ed.) The Pathology of Non-verbal Communication. 239–244. Masson, Milano

Hars�nyi I. (1968) Iskol�sok csal�drajza mint a csal�di rel�ci�k �s az �n�rt�kel�s felt�r�s�nak eszk�ze. Pszichol�giai Tanulm�nyok VIII. 171–195. Akad�miai Kiad�, Budapest

Hulse, W. C. (1951) The emotionally disturbed child draws his family. Quarterly Journal of Child Behavior, 3, 152–174.

Hulse, W. C. (1952) Childhood conflicts expressed through family drawings. Journal of Projective Techniques, 16, 66–79.

Jones, R. M. N. (1985) Comparative study of the Kinetic Family Drawing and the Animal Kinetic Family Drawing in regard to self-concept assessment in children of divorced and intact families. The Arts in Psychotherapy, 12, 187–196.

Kaiser, D. H. (1996) Indications of attachment security in a drawing task. The Arts in Psychotherapy, 23, 333–340.

Knoff, H. M., Prout, H. T. (1985) The Kinetic Drawing System: A review and integration of the Kinetic Family and School Drawing techniques. Psychology in the Schools, 22, 50–59.

Knoff, H. M., Prout, H. T. (1993) Kinetic Drawing System for Family and School: A Handbook. Western Psychological Services, Los Angeles

Kos, M., Bierman, G. (1973) Die verzauberte Familie. Ernst Reinhardt, M�nchen/Basel

Machover, K. (1949) Personality Projection in the Drawing of the Human Figure. Thomas, Springfield

Martin, W. E. (1955) Identifying the insecure child: III. The use of children’s drawings. The Journal of Genetic Psychology, 86, 327–338.

McPhee, J. P., Wegner, K. (1976) Kinetic-Family-Drawing styles and emotionally disturbed childhood behavior. Journal of Personality Assessment, 40, 487–491.

O’Brien, R., Patton, W.F. (1974) Development of an objective scoring method for the Kinetic Family Drawing. Journal of Personality Assessment, 38, 156–164.

Peek, L., Sawyer, J. P. (1988) Utilization of the Family Drawing Depression Scale with pain patients. The Arts in Psychotherapy, 15, 207–210.

Porot, M. (1965) Le dessin de la famille. Revue de Psychologie Appliqu�e, 15, 179–192.

Prout, H. T., Phillips, P. D. (1974) A clinical note: The Kinetic School Drawing. Psychology in the Schools, 11, 303–306.

Schetty, S. A. (1974) Kinderzeichnungen: Eine Entwicklungspsychologische Untersuchung. (Diss., Universit�t Z�rich.) Juris, Z�rich

Schwartz, A. A., Rosenberg, I. H. (1955) Observations on the significance of animal drawings. American Journal of Orthopsychiatry, 25, 729–746.

Sehringer, W. (1983) Zeichnen und Spielen als Instrumente der psychologischen Diagnostik. Schindele, Heidelberg

Sehringer, W. (1989) Systemanalyse von Kinderzeichnungen. Zeitschrift f�r Menschenkunde, 53, 2–21., 80–91.

Sehringer, W. (1999) Zeichnen und Malen als Instrumente der psychologischen Diagnostik. Schindele, Heidelberg

Shearn, Ch. R., Russell, K. R. (1969) Use of the family drawing as a technique for studying parent-child interaction. Journal of Projective Techniques, 33, 35–44.

Sims, C. A. (1974) Kinetic Family Drawings and the Family Relations Indicator. Journal of Clinical Psychology, 30, 87–88.

Tharinger, D., Stark, K. (1990) A qualitative versus quantitative approach to evaluating the Draw-A-Person and Kinetic Family Drawing: A study of mood- and anxiety-disorder children. Psychological Assessment: Journal of Consulting and Clinical Psychology, 2, 365–375.

V�rfin� Koml�si A., Vass Z., R�zsa S. (1996) A depresszi�ra val� hajlam serd�l�kori felismer�s�nek �s m�dos�t�s�nak lehet�s�gei. Magyar Pszichol�giai Szemle, LII, 101–124.

Vass Z. (1996a). Projekt�v k�rd�sek a h�z-fa-ember teszthez. Oktat�si seg�danyag, k�zirat (URL http://www.psyche.elte.hu/~vasszolt)

Vass Z. (1996b). A projekt�v rajzok el�nyei, probl�m�i �s kutat�si t�vlatai. Magyar Pszichol�giai Szemle, LII, 1–3, 81–100.

Vass, Z. (1997) A Computerized Psychometric Approach to Projective Drawings. XVth Congress of the International Society of Art and Psychopathology, Biarritz, France, October 8–12. Abstracts p. 33.

Vass, Z. (1998a) PsychMet for Windows version 2.0. Program for Psychometric Analysis of Projective Drawings (program). E�tv�s Lor�nd University, Budapest

Vass, Z. (1998b) The inner forma